Főoldal » Lemezkritika

HiGH&LOW – az év JPop lemeze

Az év JPop lemeze, az év JPop party lemeze, az év japán szórakoztatóipari vállalkozása, az év legérdekesebb japán tévés sorozata… egy csomó leget lehetne még dobálni az LDH féle a HiGH&LOW projekttel kapcsolatban és nem nagyon lehetne velük túlzásokba esni. Amit az ügynökség az idei nagy vállalkozásával (korábbi cikkünk itt) letett az asztalra, az ugyanis egyrészt... 

Winner: EXIT : E – lemezkritika

A 2014-ben debütált csapat a Winner február elsején tért vissza egy minialbummal, melynek címe: Exit:E. Már a kezdetektől érződött rajtuk, hogy ők nem fognak megragadni a tipikus fiúbandás kereteken belül és a debütnél ez be is bizonyosodott. Magyarországon ugyan még nem ismertek annyira, talán pont ezért, mert kevés a dope, partizós számuk. Egy szólója van Minonak, a csapat... 

the GazettE: DOGMA – dupla lemezkritika!

A legutóbbi három the GazettE album, a Toxic, a Division és a Beautiful Deformity eléggé gyors egymásutánban jött ki és habár mindnek voltak nagyon erős pillanatai, azért még a legelvetemültebb rajongók sem voltak maximálisan elégedettek velük. A DOGMA ellenben közel két évnyi szinte teljes hallgatás után készült el és az album már tavasz óta olyan felhajtással volt beharangozva... 
Tags:

Tripla csajos lemezkritika: Kinoco Hotel / Charisma.com / Inshouha

Három stílusban nagyon különböző lemez, három közös ponttal: mind nagyjából egyszerre (idén májusban / júniusban) jelent meg, mindet csupa-lány csapatok készítették és mind az év eddigi legjobb, legizgalmasabb lemezei közt van. Kinoco Hotel: Marianne no jubaku 2014.05.14 Őrületes, eklektikus tobzódás a késő hatvanas, kora hetvenes évek hangzásában, egy csapat extra-dögös,... 

Esős napokra: Lillies and Remains – LOST

A Lillies and Remains (koncerteket leszámítva) közel egyéves hallgatását törte meg februári mini albumával, a LOST-tal. A 2007 óta működő kyoto-i társulat zenéjét mindig is erősen nyugati mintákba öltöztette. Irányvonalként leginkább a ködös Albion által ihletett, melankóliába mártott post-punkot és new wave-et lehet említeni, csipetnyi visszafogott gótikus eleganciával... 

Éjsötét panoptikum: VELVET EDEN – Double Twelve

A VELVET EDEN egyike Japán kultikusnak mondható darkwave/electro-goth formációinak, akik még a visual kei stílussal is kacérkodtak rögös pályájuk során. Az 1998-as alakulás utáni néhány évben egy seregnyi demókazi mellett csupán pár hivatalos kiadványt jelentettek meg, 2002-es szünetük bekövetkeztéig. 2010 tavaszán azonban az éj gyermekei fellélegezhettek, hiszen Dada (énekes,... 
Tags:

J-Pop gyorskritikák: Akanishi Jin, Kat-Tun, Daichi Miura, Generations

Az utóbbi egy-két hónapban elég sok izgalmas (vagy annak igérkező) JPop kiadvány jelent meg, ami tökéletes kifogás / apropó arra, hogy most ízekre szedjem ezek közül azt a négyet, amire talán a leginkább kiváncsi voltam. Szóval nézzük, mennyire hozták a lemezek a tőlük elvárt, vagy remélt szintet! Akanishi Jin: #JUSTJIN (2013.11.06 – Warner) Ahhoz képest, hogy az első... 

Lassú mészárosok: Church of Misery – Thy Kingdom Scum

A doom metal különösen elvetemült irányzatát művelő Church of Misery január 29-én látogat el hozzánk a stoner rock műfaj egyik amerikai alapbandája, a Monster Magnet előzenekaraként. Úgy gondoltam, e jeles esemény előfutáraként megemlékezek a csapat idei, igencsak tisztességesen sikerült nagylemezéről, a hangzatos című Thy Kingdom Scum-ról. Az 1996-ban alakult “Gyötrelem... 

Az apokalipszis elmarad: Crossfaith – APOCALYZE

Részemről hatalmas várakozás előzte meg a Crossfaith idei nagylemezét, hiszen 2009-es indulásuk óta figyelemmel tudtam követni, ahogy egyre csak fejlődnek és kitartóan művelik pofonegyszerű, de annál ütősebb stílusukat. Ez az elektro-hullámokat meglovagló modern metalcore szörnyeteg a tavalyi Zion EP lehengerlő slágergyűjteményével, majd a Dürer Kertben adott brutálisan... 
Tags:

Visual Villámkritika: egy csokornyi kislemez

Véget ért a nyár, úgyhogy gondoltam, visszatekintek egy kicsit az elmúlt időszakra és megemlékezek néhány visual kei/J-rock kislemezről, melyek igencsak bejöttek – mondhatni felfrissülést nyújtottak a kánikulában (már amelyik éppen úgy jelent meg). Legyen szó pop-rockról, metalos vagy éppen elektronikus hangzásról, a színtér ezúttal sem szűkölködött az ütős vagy... 
© 2002-2016 SoundOfJapan+ · RSS · Japán és ázsiai zene + szubkult · Közösség: SoundOfJapan+ Fórum