Szervezőként saját koncertről beszámolót írni mindig kissé fura dolog, mert nyilván nehéz tárgyilagosan elemezgetni magát a koncertet, meg a szervezést, olvasói szempontból viszont izgalmas lehet, mert így olyan dolgok is szóbakerülnek, amik kívülről, a közönség számára nem feltétlen látszanak. Szóval az alábbi sem egy hagyományos beszámoló lesz, hanem inkább kicsit betekintés abba, hogy hogyan is áll össze egy ilyen koncert.
Az egész igazából még 2014-ig megy vissza, amikor egy európai turnészervező partnerünk, akivel addig japán rock koncerteket csináltunk, felvetette, hogy elhozna ide egy K-Pop csapatot, ráadásul az akkori egyik legnépszerűbbet, a Teen Top-ot. Akkoriban még nagyon az elején járt a koreai pop előadók nemzetközi koncertezése, akik egyáltalán eljutottak a tengerentúlra, azok vagy több előadós mini-fesztiválokon léptek fel vagy csak egy-egy koncertet adtak és a Teen Top volt az első akik, az európaiak unszolására, 2013-ban belevágtak egy EU turnéba. Az még kicsit felemásra sikeredett, de a második, 2014-es kör már sokkal jobban sült el és ebbe, amiben összesen három koncert volt, bekerültünk mi is és végül (a K-Pop közönség akkori, a maihoz még bőven nem fogható méretét számítva pláne) óriási siker lett a dologból: bő ezer ember jött el a Petőfi Csarnokba, szinte pontosan ugyanannyi, mint a másik két (francia és orosz) állomáson. A hazai siker eredménye az lett, hogy felkerültünk a K-Pop turnészervezők térképére és mi még két koncertet szerveztünk le (VIXX és Boys Republic), utána pedig jöttek mások egy csomó minden mással, olyannyira, hogy egy idő után már párhavonta látogatott Budapestre egy-egy koreai pop csapat. Aztán beütött a covid és leállt minden.
Hogy ez az egész hogyan kötődik az MCND koncerthez? Úgy hogy ők ugyanannál a Top Media nevű ügynökségnél vannak, akikhez a Teen Top is tartozik és ahogy annak idején is ők vágtak bele azzal a bizonyos európai céggel együtt az első K-Pop EU turnéba, úgy most is ők voltak az elsők akik léptek és elsőként jelentettek be turnét a covid utánra… megintcsak eléggé komoly rizikót vállalva. Ugyanis amikor először, még tavaly novemberben felmerült a turné ötlete még bőven tombolt a járvány újabb súlyos hulláma és csak reménykedni lehetett, hogy áprilisra, a tervezett időpontra részben az oltások, részben a járványok szempontjából mindig veszélyesebb tél elmúlta miatt rendeződik annyira a helyzet, hogy le lehessen nyomni a turnét. Végül azonban szerencsésen alakult a dolog, olyannyira hogy itthon 2-3 héttel a koncert előtt a maradék rendezvényekre vonatkozó korlátozást is eltörölték.
Igaz, ez szinte mellékes volt, ugyanis a koncertre addigra már rég elfogyott minden jegy… mindössze hat nappal az árusítás február 18-as indítása után! Azaz bejött az ügynökség és a turnészervezők másik számítása is, hogy két, K-Pop koncertek nélküli év után kiemelkedő lesz a turné iránti érdeklődés. Az MCND ugyanis, habár eléggé felkapottak, de azért nem tartozik a műfaj nagyobb nevei közé, ha most is ott tartanánk, ahol a járvány előtt, azaz, ha most is 2-3 havonta lenne egy koncert, esélyes, hogy kisebb lett volna az érdeklődés, így viszont, bevállalva az esetleges covid okozta halasztás rizikóját, bejött az ügynökség reménye, hogy mindenki látni akarja majd a csapatot.
Akik ezt ki is használták maximálisan és a nagyon jól összerakott koncertekkel bebiztosították, hogy azok ne csak amiatt legyenek maradandó élmények, mert a covid utáni elsők voltak, hanem egyébként is legyen miért emlékezni rájuk. Ebben persze nagy segítség volt az is, hogy a K-Pop csapatok többségével ellentétben, akik a pop, a balladák és bulizósabb dalok közt váltogatnak, náluk szinte csak az utóbbiak fordulnak elő, aminek köszönhetően a koncert is eléggé non-stop party-time hangulatban telt. Kiegészítve persze a koreai pop körökben megszokott kis játékokkal és átvezető videókkal… valamint egy extra meglepetéssel. Tavasszal volt ugyanis egy kis verseny a turné által érintett országokból származó K-Pop dance cover csapatoknak, akiknek az egyik MCND kislemezdal, az Ice Age koreorgáfiáját kellett megcsinálni és a videót elküldeni a menedzsmentnek. Minden országból lett egy nyertes, itthonról a B~Wave nagyon profin összerakott videója győzött és a csapat egyik nyereménye az volt, hogy… felléphettek a koncerten! A vége felé, a ráadások környékén álltak színpadra, először önállóan, majd menetközben csatlakoztak hozzájuk az MCND tagjai is. És… azért ez így egy eléggé menő dolog volt. Hogy dance cover csapatként egy K-Pop koncerten fellépve közel 900 ember előtt szerepelhettek. Szóval innen is gratula nekik! (A B~Wave videóját itt, az európai nyertesek anyagaiból összevágott klipet pedig itt tudjátok megnézni)
Szóval nagyon korrekt, bő két órás koncertet toltak le, ami sokaknak egyébként nem csak a járvány óta, hanem úgy általában is az első K-Pop koncert volt (sőt, többeknek az első bármilyen koncert). Merthogy mivel a koreai pop rajongói bázisa továbbra is rohamosan növekszik, sokan voltak, akik az utóbbi két évben találtak rá a műfajra és most volt először esélyük élőben is megnézni egy K-Pop csapatot, így nekik remélhetőleg különösen emlékezetes marad ez a koncert. Amúgy, habár korábbi koncerteken előfordult, hogy gond volt az elvetemültebb, tolakodó rajongókkal, most maga a közönség is csodás volt, mindenki nagyon figyelt a másikra, a koncert előtti hetekben a koncerttel / csapattal foglalkozó FB csoportokban is folyamatosan tanácsokkal, tippekkel segítette egymást mindenki és kint a sorbanállás is nagyon rendezetten ment. Mi is kinéztünk időnként, hogy oké-e minden, de nem volt gond… amiben azért esélyes, hogy benne volt az is, hogy előre kértük, hogy az amúgy is agyrém érkezési sorrendes számozós dolgot, amiből mindig csak a feszültség és félreértés van, most ha lehet ne csinálja senki.
Egyébként a hazai közönség nem csak nyugis és extra lelkes volt, hanem az egyik legnagyobb is: a turné hét állomása közül ugyanis nálunk fogytak el először a jegyek és végül csak Párizsban voltak többen a koncerten, mint Budapesten, vagyis 2014 után most is bizonyítottuk, hogy nagyon jó kis célállomás vagyunk ha koreai popról van szó. Amúgy másban is érdemes összevetni az akkori Teen Top koncertet és a mostani MCND-t. Ugye gyakorlatilag most is ugyanaz volt a szervezői felállás, mint akkor: Koreából a Top Media stábja érkezett, akik közt mindkét alkalommal ott volt a cég alelnöke, Kim Tae Shin is (akivel egyébként most, a koncert előtt a Lángoló készített egy érdekes interjút, amit érdemes elolvasni), Európából pedig a Torpedo Prod. szervezői és technikusai jöttek. És érdekes volt, hogy míg 2014-ben eléggé tapintható volt még a feszültség az turnézás fogalmával is akkoriban ismerkedő koreaiak és a teljesen más ritmusban dolgozó európaiak közt a gyökereiben különböző mentalitás miatt, most sokkal gördülékenyebben ment minden.
Mondjuk azért így is kemény menet volt a szervezés, két ok miatt is. Az egyik a korhatár szabály, aminél a klub így is lazított a megszokott házirendjéhez képest, de egy utolsó pillanatos módosítás miatt brutális mennyíségű kérdés és megoldandó szituáció volt miatta. A dolog háttere ugye az, hogy a K-Pop közönség azért nagyrészt tinikből áll és míg egy 18 év feletti magáért felel, egy fiatalkorúnál, egy 16 alatti kiskorúnál meg aztán pláne, ez közel sem ilyen egyértelmű és ha bármi történik a klub területén úgy, hogy nincs jelen szülő, vagy kísérő, az a klub felelőssége, így teljesen érthető, hogy megkövetelik a szülői kíséretet. A szülők ellenben nem feltétlen akarják az őket nem igazán érdeklő koncertet a végigácsorogni a belépőt kifizetve, szóval ebből akadtak a kérdések, hogy akkor ez hogy van és miért is van így és pontosan mi a szabály és a komplikáltabb eseteket, hogyan lehetne megoldani úgy, hogy mindenki bejusson a koncertre, aki szeretne. De végülis szerencsére minden megoldódott… csakúgy, mint a technikai ügyekben.
A másik ok ugyanis az volt, hogy becsúszott pár utolsó pillanatos változás és technikai gond, amit nagyon kapkodva kellett megoldani és amelyek részben abból eredtek, hogy a turné első két állomásán (London és Amszerdam) pár dolog elromlott, amiket itthon egy nap alatt kellett pótolni, részben pedig abból, hogy a turné többi állomásával ellentétben, melyek közt turnébusszal és több felszereléssel utazott a csapat, ide repülövel érkeztek és mint kiderült ez kicsit el lett felejtve a technikai lekérés összeállításánál és ezek is csak előző nap derültek ki… ahogy az is, hogy nem az eredetileg tervezett 100, hanem inkább 120-130 perc lesz a koncert, ami miatt megintcsak át kellett szervezni ezt-azt, ahogy koreai-magyar tolmácsot is egy nap alatt kellett keríteni. Szóval volt némi kapkodás, s.o.s. szervezkedés, de mindent sikerült megoldani, sőt, végül a menedzsment teljesen odavolt, hogy az előző állomások kaotikussága után itt milyen gördülékenyen ment minden. Szóval mégegy jópont a K-Pop ügynökségek felé!
Amúgy nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy “jó, jó, ez mind tök érdekes, node milyenek voltak a fiúúúúk?”. És őszintén? Kb. fogalmam nincs. Egy ilyen jellegű produkciónál, ahol több a menedzsment, mint az előadó, a helyi szervező számára gyakorlatilag maga az előadó a legkevésbé fontos. Hogy mi kell nekik és hogy mi kell ahhoz, hogy gördülékenyen menjen a koncert, azt tudja a menedzsment és a technikai csapat, nekünk gyakorlatilag velük van dolgunk, valamint azzal, hogy köztük és a klub személyzete közt is jó legyen az összhang, a közönséggel, beengedéssel is oké legyen minden, időben ott legyen a busz, ha bármi kérés, gond felmerül, az azonnal intézve legyen, stb. Ezek mellett egyszerűen idő se nagyon van másra, sokszor igazából még arra se, hogy a koncertet nézzük, mert közben is mindig van valami intéznivaló… szóval ha bárki amiatt irigykedne, hogy “húú, de jó nekik, xyz hírességekkel dolgozhatnak!”, akkor ne tegye. :D Mert míg pl. leszervezni egy mondoconos vagy egy kisebb klubkoncertet sokkal lazább, haverkodósabb meló, egy ilyen szintű koncert összehozni brutális, extra-stresszes munka, ami persze a maga módján egy csodás élmény, de nagyon, nagyon nem a szórakozásról szól.
Mindenesetre nagyon reméljük, hogy ennek a koncertnek is olyan hatása lesz, mint a Teen Top-nak annak idején és ahogy az beindította itthon a K-Pop koncertek sorát, ez majd újraindítja azt. Egyébként nem csak a K-Pop csapatok és rajjongók számára volt ez újrakezdés, hanem nekünk is, ugyanis a 2019-es, mondoconos Bo-Peep óta ez volt az első koncert, amit szerveztünk, szóval reméljük mi is visszaállunk covid előtti rendre évente átlagban két-három japán és koreai koncerttel.
Ha pedig másik, angol beszámolót is olvasnátok (by Golács Nóri), akkor klikk a kpopconcerts oldalára.
Alább pedig a mi koncertgalériánk Bands Through The Lens képeivel!
