Az évek alatt úgy alakult, hogy a nyári Mondocon hagyományosan egynapos volt, annak ellenére, hogy ugyebár pont ez az az évszak, amikor az emberek leginkább ráérnek egész hétvégés programokra is. Most viszont ez is ki lett bővítve kétnaposra és, ahogy az várható volt, rengetegen voltunk… annak ellenére, hogy valami egészen fertelmes, gyakorlatilag non-stop esős időjárást fogtunk ki. Viszont nem tudom, hogy amiatt, mert az embereknek nem volt kedve kimenni, vagy más miatt, de a con piactér része, ahol ugye mi is jelen vagyunk a mindenféle extrákkal kiegészített webshopos kínálatukkal, most úgy pörgött, mint évek óta nem és nem csak vásárolgatás szempontjából, hanem sokkal többen érdeklődtek, kérdezősködtek, álltak le cseverészni mint máskor.
Ezen kívűl igazából nagyjából a megszokott menetrend szerint ment le minden, a közkedvelt programokkal, rengeteg cosplayerrel, köztük több külföldivel és a szokásos profi con és baráti rendezvény közti hangulattal. Ami nagyon jó dolog, ugyebár emlékezetes, hogy legutóbb, a Satsukival érkező kisérők is kiemelték, hogy mennyire jó, hogy a nyugati giga-conok vérprofi, de nagyon rideg, üzleti jellege mellett itt így megmaradt a kis lelkes rajongói találkozók emberközelibb alaphangulata is. Mondjuk azért vannak dolgok, amikben nem lenne rossz már utólérni a profibb rendezvényeket, mint például a hazai conok immár 10+ éve idült, kiheverhetetlen gyermekbetegségként jelen levő tünete, a hiányos, infószegény online program, ahol egy csomó esemény max címként szerepel, minden magyarázat és tpvábbi információ nélkül.
Most ilyen volt többek közt a szombat esti Bandák Csatája néven futó dolog, aminek igaz, hogy kicsit megcsúszott a szervezése időben, de attól még mondjuk lehetett volna róla valamivel több infó is. Főleg, hogy eléggé érdekes kis program volt, ahol három, a con témájéhoz így-úgy kapcsolódó zenekar lépett fel: az itt élő japánokból (plusz egy magyar basszerosból) álló Tokió Árúház (akik japán rock feldolgozásokat játszanak a ’70-es évektől mostanáig, köztük olyan klasszikusokkal, mint az RC Succession féle ameagari no yozora ni), a fantasy metal vonalon mozgó Noamuthen és a magyar visual kei csapat, a Renaissance (akik régebben Kuroyuri néven futottak). De persze most is voltak még zenei programok ezen kívűl is, mint a ParaPara Fake Starz bemutatója, a Home Made Asia koncertje, egy szintén általuk szervezett beszélgetés a KPop hazai helyzetéről, majd végül természetesen a zenei videós vetítés, két órában az elmúlt pár hónap legérdekesebb / legközkedvencebb videóival… köztük párral a HiGH&LOW filmzenéből, amiknek, ahogy az mondjuk várható is volt, eléggé sikerük is lett, többen is kérdezgették utána, hogy hoppá-helló, ez akkor mi is volt? Alább a videós lista, linkekkel kiegészítve, utána pedig a masszív galéria cosplayerekről, conos életképekből és a Bandák Csatája zenekarairól:
Exile Tribe: Higher Ground feat. Dimitri Vegas & Like Mike (video)
VIXX: Dynamite (video)
My First Story: Missing You (video)
MAP6: Swagger Time (video)
Kiryu: hyakki yakou (video)
FAKY: Candy (video)
Seventeen: Very Nice (video)
Shishido Kavka: asa made sugar me (video)
Balalaika: Inferno sō (video)
AOA: Good Luck (video)
CLØWD: noroshi (video)
Generations: Run This Town (video)
History: Queen (video)
SiM: Make Me Dead! (video)
AKLO: McLaren (video)
J.Y. Park: Fire feat. Conan O’Brien & Steven Yeun & Jimin Park (video)
Golden Bomber: yokubō no uta (video)
Lead: Zoom Up (video)
Jay Park & Ugly Duck: Ain’t no Party Like an AOMG Party (video)
Nocturnal Bloodlust: Malice Against (video)
EXO: Lucky One (video)
LM.C: Rainmaker (video)
C.I.V.A: Why (video)
PKCZ: Mighty Warriors (video)
9mm Parabellum Bullet: Lost!! (video)
Double S 301(SS301): Ah-Ha (video)
Royz: R.I.P (video)
BTS: Fire (video)
The Gazette: Undying (video)
AyaBambi: Cross Addicted (video)
