A doom metal különösen elvetemült irányzatát művelő Church of Misery január 29-én látogat el hozzánk a stoner rock műfaj egyik amerikai alapbandája, a Monster Magnet előzenekaraként. Úgy gondoltam, e jeles esemény előfutáraként megemlékezek a csapat idei, igencsak tisztességesen sikerült nagylemezéről, a hangzatos című Thy Kingdom Scum-ról.
Az 1996-ban alakult “Gyötrelem Temploma” nevéhez hűen sosem volt igazán az a finomkodó csapat: monstrum riffek, koszos hangzás, beteg elszállások, na és persze hírhedt sorozatgyilkosokról és egyéb istentelen alakokról szóló dalszövegek jellemzik a banda zenéjét. Eddigi közel féltucat stúdiólemezükön mindig következetesen keverték ki ezt a sötét formulát, és legújabb albumukon sincs ez másképpen. Ugyan a lemez csak hét tételből áll, szinte mindegyik legalább 6-7 perces, így bőven kitelik egy albumnyi játékidő.
Rögtön a nyitó, Dennis Rader rémtetteit zenei formába öntő B.T.K. beszippant a banda jellegzetes világába – a hangmintákkal és pszichedelikus effektekkel bőven tarkított kezdés után berobbannak és maguk alá temetnek a ráérősen hömpölygő, mázsás gitárok. A következő, barátságos című Lambs to the Slaughter-ben már megcsodálhatjuk a banda dalospacsirtájának, Hideki Fukasawának orgánumát, ami minden, csak nem angyali – úgy bömböl és acsarog, ahogy kell! 
Az ízes gitárkiállásokkal fűszerezett dal után jön az albumot anno beharangozó nóta, a Brother Bishop, ami klipes mivolta ellenére kicsit sem lazább hangvételű. Igazi, vérbeli Church of Misery opusz, a rájuk jellemző lomha, de fogós témákkal.
A lemez felénél található Cranley Gardens azonban meglehetősen skizofrén hangulatú tétel, játszi könnyedséggel lavíroz a halk, elszállós jammelések és betorzult blues-os pillanatok között (és még be is gyorsul a vége felé) – külön érdemes figyelni Junji Narita húzós és ötletes dobjátékára és Ikuma Kawabe hatalmas, teret betöltő gitárszólóira. A rövidebb, direktebb One Blind Mice c. Quatermass feldolgozás ezután még inkább felrázza a hallgatót kíméletlen energiájával, melyet a tipikusan Church of Misery-s All Hallow’s Eve követ egy elégedett vigyorra késztető, dögös basszus kiállással Tatsu Mikami jóvoltából (hihetetlen, néha miket művel ez az ember). Végül elérkeztünk az albumzáró számhoz, a Düsseldorf Monster-höz. Nomen est omen, ahogy mondani szokták – ez a masszív dalszörnyeteg tényleg nem kíméli a hallójáratainkat! Tökéletes és kellőképpen bő lére eresztett lezárása a lemeznek.
Tulajdonképpen a Thy Kingdom Scum az eddigi anyagokhoz képest jóformán semmi újdonsággal nem szolgál, de egy abszolút korrekt és hallgatható lemez lett, legalábbis azoknak, akik eddig is szerették őket, vagy akik fogékonyak a maró torzításba merített, koszos, blues-os doom metal zenékre (Black Sabbath rajongók előnyben!). Nem egy kifejezetten slágeres anyag persze, de rengeteg fogós és erőtől duzzadó témát szórtak el ahhoz, hogy legyen miből válogatni, és hogy újra meg újra visszatérjünk a hallgatásához. Határozottan jó kis lemez lett ez, ezek után csak annyit mondhatok: találkozunk a koncerten!
Church of Misery – Thy Kingdom Scum
01. B.T.K. (Dennis Rader)
02. Lambs to the Slaughter (Ian Brady/Myra Hindley)
03. Brother Bishop (Gary Heidnik)
04. Cranley Gardens (Dennis Andrew Nilsen)
05. One Blind Mice (Quatermass Cover)
06. All Hallow’s Eve (John Linley Frazier)
07. Düsseldorf Monster (Peter Kürten)
2013.05.27 / 2013.06.11
Kiadó: Rise Above Records / Metal Blade Records
