A NEWS kislemeze kapcsán már szóba került, hogy a boyband nagyhatalom Johnny & Associates híveit (meg egyébként a teljes japán szórakoztatóipart, a helyi sajtót, meg úgy általában mindnekit) jelenleg az ügynökség egyik alappillérének számító SMAP körüli botrány tartja lázban, amiről eddig azért nem volt szó nálunk, mert annyira zavaros és átláthatatlan volt a helyzet, hogy inkább bevártam amig valamennyire letisztul a kép. Nos, ez a hét elején megtörtént (habár ahogy várható volt, tényleg csak valamennyire…), szóval nézzük, hogy mi a nagy fennforgás tárgya.
De először még gyorsan arról, hogy mi is az a SMAP és miért olyan fontosak: ’91-ben debütáltak és ezzel ők a J&A legrégebbi, máig aktív és stabilan hatalmas népszerűségnek örvendvő csapata. Persze elsősorban nem a fiatalok körében népszerűek, hanem inkább a harmincas, negyvenes korosztály körében, akik gyakorlatilag velük nőttek fel és zeneileg is őket célozzák be, ezért is van, hogy a nyugati rajongók körében annyira nem is lettek felkapottak. Otthon ellenben tényleg a J&A egyik jelképének számítanak. Ezért volt akkora sokk, amikor nemrégiben felreppentek a hírek, hogy maguk mögött hagyják a céget. Persze nem egyik pillanatról a másikra, hanem a cég működésére eléggé jellemző előzmények után. És akkor mostantól a konkrét eset, részben tényszerű hírekre, részben pedig híresztelésekre hagyatkozva és az is szóba kerül majd, hogy miért is kell kényszerűségből a tényeket a pletykákkal keverni.
Jellemző, hogy már az előzményeket is innen-onnan, hírekből és híresztelésekből kell összeszedni: Évek óta keringenek a pletykák, hogy az ügynökségen belül súlyos hatalmi harcok folynak, melynek főszereplői: az öreg cégvezér Johnny Kitagawa, a testvére, jobbkeze Mary Kitawa és két részlegvezető: Mary lánya, azaz Julie Keiko Fujishima és a SMAP menedzsere Michi Iijima. A feszültség oka, hogy Michit a sikeres produceri tevékenysége (a semmiből futtatta fel a J&A egyik legnagyobb sztorijává a csapatot) ellenére a pletykák szerint Mary és Julie folyamatosan fúrta, de ennek ellenére mégis folyamatosan ott volt a neve, mint lehetséges cégörökös és elfogadott tény volt, hogy az ellentétektől függetlenül is meghatározó, elmozdíthatatlan szereplő az ügynökségen belül. A bili akkor borult, amikor nagyjából egy éve egy újságíró ezt firtató kérdésére Mary magából kikelve közölte, hogy nincs semmiféle hatalmi harc, Michi alkalmazott, akit ha rosszul dolgozik, akkor bármikor kirugathat, az örökös pedig Julie lesz, ez eldöntött kérdés. A mindig a háttérben maradó Michi esélyes, hogy ettől sokallt be és döntötte el, hogy miután elrendezte a dolgait, elhagyja a céget. Arra viszont nem számított senki, hogy a SMAP tagjai, akik számára Michi a menedzser szerep mellett amolyan mindig gondjukat viselő anyafigura szerűség is volt, az egyszem Takuya Kimura kivételével szintén ott akarják majd hagyni a céget és mennének vele a konkurens Burning Productions ügynökséghez. Ami persze egyben ugye a SMAP feloszlását is jelentette volna. Itt robbant a sajtóbomba, napokig nem lehetett tudni, hogy akkor most mi is van, semmi hivatalos infó nem volt, csak találgatások, annyit ismert csak el mindenki, hogy egyeztetések folynak, valamint a SMAP tervezett giga-turnéját is lemondták, ami jelezte, hogy tényleg nagy a balhé. Az ügy pedig végül azzal zárult le, hogy a napokban a csapat a SMAP x SMAP néven futó tévéműsorában kért elnézést a sok aggodalomért és jelentették be, hogy Kimura közbenjárásának köszönhetően maradnak együtt és a J&A alatt.
Ezzel véget is érne a történet, de igazából csak itt kezdődik, mert ez persze csak a felszín, a háttérben olyan hatalmi játszmák vannak, amik nagyon jellemzik a J&A ügynökséget, meg valamennyire az egész japán szórakoztatóiparnak ezt, a yen-milliárdokkal sakkozó szintjét. Szóval címszavakban:
– SMAP: Miért érte volna meg bárkinek átvenni a tagokat, ha maga a csapat megszünt volna? (A név és zenék jogai a J&A-nél vannak, szóval elképzelhetetlen lett vola, hogy máshol is ez alatt a név folytassák.) Azért mert a J&A az évtizedek alatt a szórakoztatóipar minden területére beszivárgott, a fiúcsapataikkal befuttatott tagok mindenhonnan visszaköszönnek: tévéműsort vezetnek, sorozatokban, filmekben szerepelnek, ők a reklámcégek hivatalos arcai, stbstbstb. Azaz megdöbbentően nagy részben a J&A uralja a helyi celebvilág férfi részét, még úgy is, hogy a kvázi egyeduralmuk kissé megingott az utóbbi egy-két évben. Azaz a SMAP négy, kiválás mellett döntő tagja maga is intézményesült a bő 30 éves pályája alatt és emiatt az éneklésen túl is aranybányának számítanak. Az üggyel kapcsolatos bizonytalanságra jellemző egyébként, hogy egyes hírek arról szóltak, hogy kb. eldöntött tény volt, hogy távoznak, mások pedig arról, hogy csak felvetették a lehetőséget és ez szivárgott ki a médiába. De a turnélemondás és a több napos feszült titkolózás inkább az előbbire utalhat.
– Szórakoztatóipar: A fent leírtak miatt a J&A kb. a markában tartja a teljes japán médiát és szórakoztatóipart, ha valaki nem tetszik nekik, annak simán meg tudják torpedózni a karrierjét. Két aktuális példa ugye a KAT-TUN-t és az ügynökséget otthagyó Jin és Koki esete, akiknek a J&A utáni karrierjét inkább csak hűvös távolságtartással kezelik a nagyobb médiacégek és erősen korlátozottak a promóciós lehetőségeik.
– Sajtó: Miért kell pletykákra hagyatkozni, miért nincsenek konkrétumok, a tucatnyi semmitmondó mélyelemzés mellett miért nem túr bele az esetbe jobban a helyi sajtó? Szintén amiatt, mert mindenki úgy érzi, hogy a cég ügyeit jobb inkább nem bojgatni, mert ha olyanba nyúl az ember, ami nekik kellemetlen, akkor jön a bojkott és eltiltják tőlük az ügynökség mindehol ott levő hírességeit, ami komoly érvágást jelenthet az újságokat kiadó cégeknek. Mindig van persze azért egy-egy újság, ami megpróbál oknyomozni, de nekik sincs egyszerű dolguk, mert a bennfentes források nekik sem mernek nyilatkozni, féltve a karrierjüket, a cég hivatalos közleményeiben, ha egyáltalán van ilyen, pedig csak az szerepel, amit ők valóságként akarnak beállítai, akkor is, ha nyilvánvalóan egy szó sem igaz belőle.
– A bejelentés: Maga a bejelentés borzasztóan feszülten, kényszeredetten folyt, az öt tag feszengve, öltönyben, egy fekete függöny előtt felsorakozva közölte, hogy mi a helyzet. A mondandó elvileg az lett volna, hogy bocs a kavarodásért, de minden oké, maradunk, örüljön mindenki, mégis inkább nézett ki úgy a dolog, mint egy képletes kivégzés, ahol beismerik, hogy vesztettek, alul maradtak a J&A hatalmával szemben és feladják a küzdelmet.
– Takuya Kimura: A nagy kérdőjel az egész sztoriban, aki egyedüliként maradt volna az ügynökségnél. Hogy miért? Jó eséllyel a családja miatt. A házassága annak idején szintén hatalmas botrány volt, a J&A kb. nyilvánosan megszégyenítette és odadobta a médiának, de azóta született két lánya és ha most lelépett volna a többiekkel együtt, akkor azzal az ő jövőjüket is veszélybe sodorta volna. És akkor most ne is menjünk bele a J&A birodalom és a yakuza nyílt titokként kezelt, de persze mindenhol letagadott kapcsolatába, ami miatt mindenki különösen óvatos velük. Végül, mikor a kilépési terv bedölt, jó eséllyel a háttérben folyó alkudozások, vagy inkább fenyegetések és erőfitogtatások miatt, egyedüli lojális tagként ő járt közben a többiek érdekében a menedzsmentnél… ami valószínűleg egy nagyon megalázó tárgyalás lehetett, sok, nem éppen előnyös megegyezéssel.
– Michi: Az eredeti hírek arról szóltak, hogy a Burning Productions néven futó céghez igazol, de a vége felé már inkább a szórakoztatóipartól való visszavonulásáról beszélt mindenki. Egyébként egyes vélemények szerint az elejétől fogva próbálta a SMAP tagjait lebeszélni arról, hogy ők is távozzanak vele együtt, szóval ha ez igaz, akkor jó eséllyel előre érezte, hogy így könnyen katasztrófába fordulhat a kitörési kisérlete.
– Burning Productions: De mi ez a cég, ami olyan alternatívát nyújtott volna, amit nem zúz le fél pillanat alatt a J&A befolyása? Míg a Johnny’s nagyon az előtérben van és mindenki számára ismertek a hatalmai machinációi (lásd pl. az aktuális esetet, amikor kedvük szerint töltötték fel a saját előadóikkal az évzáró zenei gála, a Kohaku Uta Gassen fellépőnévsorát, pedig elvileg a műsor szervezőinek kellene döntenie arról, hogy kiket hívnak meg a Johnny’s előadók közül), addig van még pár hasonló hatalmú, de szinte teljesen a háttérben működő, kulcsfontosságú lemezcégekben és ügynökségekben tulajdonosi / résztulajdonosi szerepet birtokló cég. No, és ezek közül a talán legnagyobb a Burning. Gondolom nem nehéz megtippelni, hogy az összes ilyen cég hátterében részben a yakuzát sejtik sokan, ami nem is feltétlen alaptalan. Olyannyira, hogy a Burning főnökéről a kiszivárgott rendőrségi iratok szerint tudni lehet, hogy az egyik befolyásos yakuza család tagjaként kezdte a karrierjét, habár azóta elvileg “kiszállt”. De a lényeg, hogy így már érthető, hogy miért gondolhatták, hogy ott talán biztonságban lesznek… hogy ez miért nem jött össze, az persze esélyes, hogy soha nem fog kiderülni, de lehet az illetékesek ezzel a kvázi nyílt háborút akarták elkerülni.
– Végül pedig megintcsak SMAP: A nagy kérdés, hogy ezek után mi lesz velük? Annyi biztos, hogy a tévés, reklám, stb szerződéseik így továbbra is érvényben maradnak, azaz hozzák a pénzt az ügynökségnek, de, hogy ezen túl mennyi támogatást és lehetőséget kapnak a jövőben a cégtől? No, ez az amit egyelőre senki nem tud. Ahogy azt sem, hogy ez a bejelentés tényleg a balhé végét jelzi-e és, hogy az egész, tényleg a teljes japán közvéleményt lázban tartó botrány mennyi Johnny’s rajongót ábrándított ki végleg?
Utóirat: A Mondo magazin lapjain pár éve megjelent egy cikksorozat a J&A történetéről, csapatairól és a cég körüli furcsaságokról és ez a cikksorozat a tervek szerint idén, frissített verzióban felkerül majd ide, a soundofjapan.hu-ra is.
A SMAP még a pályája legelején.
