Máskor nagyon nem szoktunk ennyire egymás hegyén-hátán bulikat tartani, node ez, össz-vissz két héttel az előző NG után most nagyon kellett: ez volt a nyár utolsó napja, az utolsó hétvége azelőtt, hogy a törzsközönség többsége visszazökkenne az egyetemi, gimnáziumi, stb rutinba, plusz ráadásul ez volt a Yuk nyáriszünet utáni nyitóhétvégéje is, szóval… ennek... 

Augusztus közepén egy több szempontból is rendhagyó bulit tartottunk, ami egyrészt azért volt különleges, mert a MAT féle, 10. évfordulós Animecon után volt, amolyan afterparty-ként (jó, persze pont egy hónappal korábban is volt egy kvázi con-afterünk), másrészt pedig azért, mert nem a jól megszokott helyen, azaz a Kék Yukban voltunk. A Yuk ugyebár a nyár második felében... 

Animeconos afterparty utoljára évekkel ezelőtt volt, még az első nagyobb Hungerxpós Mondoconon… ahol egyúttal arról is sikerült meggyőződni, hogy az a helyszín teljességgel alkalmatlan ilyesmikre. Ezzel véget ért egy sok éves hagyomány, ami a Petőfi Csarnokos conok idején honosodott meg, ahol ugyebár a kilenc körüli programzárások után szombatonként még éjfélig nyomtuk... 

Az első szegedi Asian Music Night buli mindenkit meglepő sikere után (mármint, hogy sokan leszünk, azt sejtettük, de azt, hogy már elővétben, kvázi pillanatok alatt elmegy az összes jegy, nah, azt azért nem) egyértelmú volt, hogy lesz folytatás, amire végül június második felében került sor, természetesen megint ugyanabban a felállásban mint legutóbb. Vagyis a helyi animeklub... 

Igaz, hogy csak nagysokára és nagynehezen, de az első nyári Nippon Groove bulira végül csak megérkezett a kánikula, így, mikor már biztos volt, hogy csodák-csodája, de tényleg az évszaknak megfelelő idő lesz, úgy döntöttünk, hogy, ahogy tettük tavaly és tavaly előtt is egy-egy alkalommal, most is elárasztjuk a Yukat random strandcucokkal, így egész este bokáig gázolt mindenki... 

Valahogy mostanában annyira nem vagyunk szerencsések a dátumokkal, a pécsi bulinak is kicsit keresztbe tett, hogy pont az ottani egyetemi napokra esett, itt meg a ballagás-érettségi szezon zavart be, de azért így is voltunk majd 180-an, szóval nem volt azért vészes a dolog egyáltalán. Nomeg ugyebár vannak olyan időszakai az évnek (mint ez is), amikor egyszerűen nem lehet úgy időpontokat... 

Az első igazi vidéki bulinkra tavaly került sor, amikor júniusban leugottunk Pécsre, az El Inferno klubba és mivel az a kiruccanás nagyon korrektül sikerült, sokan is voltunk relatíve (száz fölött), meg a hangulat is nagyon jó volt, így persze tervben volt a folytatás… ami aztán halasztódot, halasztódott egészen most áprilisig. Amikor is a célpont újfent az El Inferno volt,... 

Valahol azért még mindig elképesztő belegondolni, hogy idén már tíz éve mennek a Nippon Shoxx bulik… az elsőre (vigyázat, tömény nosztalgiadózis következik!) ugye még2002 áprilisában, egészen pontosan április 25-én került sor a Marco Polo Club néven futó kis helyen, még szimplán csak “JRock & Visual-kei Party” címen, az LD50 goth-industrial-cyberpunk... 

Még a tavaszra egészen pofátlan módon áthúzódó télszerűségben tartottuk meg a márciusi Nippon Groove-ot (de legalább a irreálisan brutál havazások elkerültek minket), ahol, ahogy sejthető volt, valamivel kevesebben voltunk, mint a hosszú szünet utáni és ezért extra nagy várakozással övezett legutóbbi bulin, de még így is nagyon sokan, majd háromszázan gyűltünk össze... 

Hosszas tervezgetés után a tavalyi pécsi, Nippon Groove – On Tour! néven futó buli volt az első igazi, önálló vidéki ázsiai pop / rock zenei party (persze voltak régebben is próbálkozások, de azok vagy zeneileg mozogtak nagyon más vonalon, vagy “csak” animecon afterek voltak) és, mivel nagyon jól sült el a dolog, már akkor terveztük, hogy folytatni fogjuk a dolgot,...