Vááááá~ olyan jó volt a koncert!!
Odaértünk pont hétre a PeCsához, és vártunk...és vártunk és vártunk és vártunk.

Aztán olyan háromnegyed nyolc magasságában megkérdeztük a security-s bácsit a rácsnál, hogy mikor lehet mán bemenni, erre ő: "itt már nem lehet, de elöl be tudtok, a főbejáratnál". Na bumm. Nem gáz.

Viszont, így gyakorlatilag minden zenészt láttunk testközelből, mert mint kiderült, a backstage bejárathoz álltunk arra a közel egy órára. Nagyon szimpik voltak emberileg is, haverkodtak meg fotózkodtak az emberekkel. Még a Kettőnégyes srácokat is láttuk interjút készíteni Phillel.
Mire beértünk, a
Sunday Fury programja már a végét járta, de elcsíptük az utolsó két és fél dalt, egész jók voltak. Utána megtaláltuk végre Case-t is, aki persze már az első sorban állt.

Ezután szerencsésen ránkbukkant Bara-san is, itt is üdvözlet neki megint!!

Ekkorra már azért elég szép szám ember összegyűlt, jelezve a közelgő metal-legendák jöttét.
A
Voivod valami hihetetlenül jó és energikus volt, ki hinné, hogy már több mint 20 éve nyomják? Snake eszméletlen egy frontember, jól szórakoztatatta a közönséget, és a hangja is hibátlan volt, főleg az üvöltéseknél. A zenekar persze vérprofi volt, az új gitárossrác (nem értettem a nevét xD) kegyetlenül jól tolta a témákat meg a szólókat, Blacky is bűvészkedett jócskán a basszgitáron, Away meg szerintem a kedvencem lesz, valami marha jópofa békés kis átlagfeje van, de úgy dobol, hogy huhh.

A setlistre nem emlékszem teljesen, de ezek biztos voltak: Voivod, The Unknown Knows, Global Warning, Ravenous Medicine (:heart:), Tornado, Tribal Convictions, Nothingface.
Mire a
Down technikusai elkészültek, az eddigieknél ha lehet még több ember gyűlt össze, szépen megtelt tömöttre a terem 2/3-a, a maradék helyen pedig szétszórva, de álldogáltak azért emberek. Mondanom se kell, amint kihunytak a fények és felbúgtak a gitárok, mindenki megőrült.

Kegyetlenmód megzúztak minket, olyan jó érzés volt ennyi emberrel egyszerre headbangelni meg ökölrázni megminden. Phil egy isten persze, ahogy uralja a színpadon, de a többiek azok, akik felteszik az i-re a pontot a vaskos játékukkal. De a közönség se volt rest, mindenki jól érezte magát láthatólag (csak a borzasztó fűszagot felejteném...), kaptuk is a dicséretet rendesen, hogy fákin gréjt kráud vagyunk, mi Búdöpeszten. A koncert 3/4-énél viszont már nem bírtam tovább a léghiányos és izzasztó környezetben, úgyhogy kilibbentem hátra, így láttam is, és levegőt is kaptam, meg támaszkodni is tudtam a falra.

Ezeket játszották biztosan: Lifer, Hail the Leaf, New Orleans is a Dying Whore, Path, Lysergik Funeral Procession (:heart:), Something on my Side, N.O.D., On March the Saints, Eyes of the South, Stone the Crow, meg még párat. A végére tették az adu ászt persze: most is a Bury Me in Smoke-kal zártak, de nem akárhogy: egyszer csak ott termett a színpadon az egész Voivod-legénység, Away beült a dobok mögé, Bower bácsi a Downból pedig a mély tamokon és cineken segített neki oldalt állva, a gitárosok és énekesek meg együtt zúztak a tonnás zenére. Atomjóság volt.
Koncert után még betámadtam a merch pultot, és vettem egy méregdrága, ámde roppant mutatós Down-turnépólót, amin így szerepelünk: "ptofi csarnocks".
És egy kis ízelítő, hogy milyen is volt:
Voivod - Voivod (részlet)
Down - Path (részlet)