Na, kijátszottam a Syberia 2-t... Véleményezés:
Természetesen végigjátszás nélkül neki se álltam. :'D De még így is elég sokszor elakadtam benne... (!!!) Nevezetesen amikor anno valamikor régebben nekiálltam, egyszerűen nem találtam meg a lufis kislányt, akinek cukorkát kéne venni. :'DD A második ilyen elakadásom a kolostorban volt, ahol is szimplán sokadjára sem találtam meg a kápolnát... Ezután több ilyen nagy elakadásom hála égnek nem volt.
A következő problémám a játékkal az volt, hogy rémes benne a navigáció... Nagyon szerteágazóak a pályák, és volt, hogy kifejezetten nehezemre esett a tájékozódás és alig találtam meg, merre is kéne menni.
Aztán ami még irritált, hogy rengeteg volt benne a műszerfal illetve furfangos ügyködés, amikkel aprólékosan és szinte műszaki pontossággal kellett babrálni. A legtöbbet valószínűleg Boris repülőgépén a rádió beállításánál szenvedtem, és kénytelen voltam egyedül kitalálni, hogy hogy üzemeljem be a vonatot, viszont ez utóbbi viszonylag könnyen ment. A másik, aminél kis híján eldobtam az agyam, az a rész volt, amikor a medvének narancssárga halat kellett fogni. Fogtam zöldet ezerszámra, majd pár kéket és lilát, mire véééégre kb. a huszonötödik próbálkozásra fogtam egy narancssárgát. És minden egyes halnál külön ki kellett várnom amíg Kate kiveszi a kabátjából a halasedényt, leteszi a földre, odamegy a horgászbothoz, kézbe veszi, majd eszeveszett tekeréssel kihúzza a tízezredik zöld pisztrángot is. Mindezt hihetetlen, idegölő komótossággal teszi. Arrrrgggghhh.
Volt még egy kellemetlen sajátsága a játéknak. Néha úgy éreztem, hogy bizonyos helyekre szimplán időhúzás céljából küld vissza, illetve naaaagyon laaaaassú volt néhány cselekvés lezajlása (lásd horgászás).
A sok kedvlohasztó negatívum után jöjjön egy-két érdekesebb, jobb dolog is.
Először is a grafika az gyönyörű szép, a háttérzajok és a zene pedig rendkívül hangulatossá teszik az egészet. A látvány és a hangzóanyag kárpótolni tudott a néhol igencsak érrrdekes történésekért. Először is a legelső dolog, amit igen csak megmosolyogtam, amikor Kate úgy Tarzan-módra átlibbent egy göcsörtös fáról lelógó kötélen a jeges folyó felett, majd a youki (kis, fehér prémes, jegesbrumi és fókakölyök kereszteződésére hasonlító állatka) egy bámulatos távolugrással mellette termett. Vagy ugye a fáról lógó, hortyogó pilóta, aki nem mellesleg épp pár pillanattal előbb zuhant le a téli Oroszország fagyos területére a repülőgépével. De azért a legérdekesebb csak most következik. Igen csak megható egy automaton önfeláldozása készítője felé, azonban Hans és Oscar egybetranszformálódása azért kissé sok(k) volt. o__o
Mindazonáltal a furrrcsa részek mellett voltak nagyon ötletesek is, pl. a youkol faluban történtek többsége nagyon tetszett, és Valadilane-t is jó volt újra látni. Az egész játékot igazából olyan sejtelmesség lengte körül, ami szerintem Syberiában volt a legjobban érezhető - a furcsa rúnák, a mamutkürt, na meg maga az elhagyatott sziget. A játék vége pedig kifejezetten aranyos és megható volt, bár Hans igazán elrebeghetett volna egy köszönömöt Kate szolgálataiért. XD;
Végül is nem volt olyan rossz, csak kissé idegölő, de az első rész mögött nagyon le van maradva nálam. Azt valahogy érdekesebbnek, hangulatosabbnak és rejtelmesebbnek találtam. Viszont a grafika, mint már mondtam, kiváló, és már csak a szép tájakért is jó volt vele játszani.
*kisregény off*
_________________ last.fm
|