Megérkeztem a koncertről és sikeresen ki is pihentem magam. Végülis nem egyedül mentem, mert anyukám azt mondta, ha úgysem jön velem senki, akkor ő is el akar jönni Münchenbe, mivel ott még nem volt, szóval az utazás alatt sem unatkoztam.
Szokásomhoz híven egy nappal előbb, reggel érkeztünk. Most a Wombat’s-ban szálltunk meg, csak ott kaptunk saját szobát. A hostelnek van egy kis téli kertje, ott szunyókáltunk pár órácskát, majd irány a Neo Tokyo. Először is megkerestem a beígért GLB-t majd a Sadie-s Cure-t, amit magamnak is kéneztem. Az eladó azt mondta, hogy már megkapták azt az újságot is, de csak jövő héten fogják kibontani… hát az nekem nem túl jó. Végül is nagyon jó fej volt és megbeszéltük hogy menjek vissza másnap az autogramosztás előtt, addig kibontja, illetve akkor már az új Giru albumot is meg lehet majd venni. Vettem még 4 újságot, CD-ket meg egy LM.C-s pólót

^^!
Másnap a Neo Tokyo 11-től kb 1-ig volt nyitva, fél kettőtől volt az autogramosztás. Én úgy fél 12re értem oda, megkaptam az újságokat meg az Giru lemezeket, majd kiültem az üzlet elé újságot olvasni/nézegetni. Akkor még csak egy francia párocska volt ott. Negyed órát üldögélhettem, mikor nagyon elkezdtek gyülekezni a népek, úgy gondolták mi vagyunk a sor kezdete, úgyhogy felsorakoztak mögénk. Fél kettőig 30-40 ember gyűlt össze.
Aztán feltűnt hogy valami japán fickó mászkál bent, ügyesen felismertük Ryot, majd sorban a többieket is. Mindenki nekiállt fényképezni (és engem odapaszírozni az ablakhoz) én videót csináltam, de nem igen látszik semmi, a securitybácsi elég agresszíven lépett fel ellenünk, úgyhogy csak pár másodperc hogy Satoshi jön le a lépcsőn. Hármunkat (engem meg a két franciát) engedtek be először.
A pasasok: mindegyik smink nélkül, Ryon és Shuun bazi nagy napszemüveg, Nii eléggé kómás volt, Satoshi pedig... pfff hogy az az ember mennyire szép smink nélkül o_O, és vigyorgott, mint a vadalma. Ő volt az első; aláírt, kezet fogott, mondtam neki hogy jöjjenek Magyarországra, teljesen meglepődött, kétszer visszakérdezett, Magyarország? Tényleg? Magyarország? XD. Nii következett, neki is elmondtam a mondókát, majd Shuu ő már tudta mi a szöveg mondta h „hángárííí” XD, egyébként amikor Ryonál jártam Nii hátrafordult az egyik staffoshoz (vagy nem tudom valami főnök lehetett, mert a koncerten is ő irányított mindenkit) és mondogatta neki hogy hángári, hángári, úgyhogy talán rögzült bennük. Ryo enyhén esetlen volt, nem fogott a toll, kellett pár pillanat, míg leesett neki h az előtte lévő pohárban van másik, kezét is úgy nyújtotta hogy elejtette a tollat, biztos nagyon reggel volt még neki.
Ahogy végeztem rögtön mentem tovább az Ellser Hallehoz, 20 ember lehetett ott mire odametróztam, a Neo Tokyonál találkoztunk már, könnyű nekik, kocsival pár perc alatt odaértek.

Nem baj azért jó helyem lett, és szerencsére mindkét nap nagyon meleg, tavaszias volt az idő, így nem volt szenvedés a várakozás. Háromnegyed 3 körül érkezett meg a banda. Szerencsére nem azok a bujdosós fajták XD, nyugodtan kimászkáltak, bagózni vagy csak megnézni minket!^^
Hétkor kezdtek beengedni, kb 180 max 200 ember jött el. Most durvábban átnézték az emberek, senkit nem enged át, amíg biztosan mindenét végig nem taperolták, a fényképezőgépeket elvették és számmal látták el őket, a koncert után a kis igazoló papírkával kaphatták csak vissza.
Első sor kellős közepén álltam, de sajnos sikerült egy kis baráti társaságba csöppennem, ahol összefogtak ellenem és addig csesztettek míg inkább hátraléptem egyet, szerencsére semmivel sem lett rosszabb a helyzet, egy aprócska lány állt előttem, nem sok vizet zavart, tökéletesen beláttam a színpadot; de azért megkeserítettem a csaj életét a koncert alatt, (mármint aki kitúrt) szemét dolog, de jól esett!
Pontban nyolckor kezdődött a koncert. Megérkezett a banda, az első, amit leszűrtem hogy az az öltöny továbbra sem tud lerohadni róluk, a másik hogy az Ellser Halleben még mindig nem tudnak hangosítani, a harmadik pedig, hogy Ryonak valami elbűvölő ufo pofácskája van, kész élmény volt csak ránézni is, nem tudtam nembámulni! XD.
A technikai hibák: kezdjük ott h az első két szám alatt éppen csak, hogy hallottuk Satoshit, majd a mikrofon végleg beadta a kulcsot. Odaadta hogy csináljanak vele valamit, addig Shuu majd Nii mikrofonjába énekelt. Visszakapta az övét, fél percig működött. Földhöz vágta az állvánnyal együtt, és Niiével folytatta, szerencsénkre, mert az a mikrofon nem csak működött, de értelmesen is volt beállítva, úgyhogy végre hallhattuk normálisan a hangját.
A 3. szám után a gitár kussolt el teljesen, nem tudtak vele mit kezdeni, kicserélték a dobozkákat, újradugdosták az egészet. Amíg Nii szenvedett vele, Ryo bravúros dobszólóval szórakoztatta a népet, és előszeretettel ünnepeltette magát. Sikerült rendbehozni a gitárt; a következő malőr: elszállt Ryo egyik tányérkája. A dobbal volt a legtöbb gond, mert később egy alsó dob gurult el, majd egy elöl lévő tányér állvánnyal együtt majdnem ráborult Satoshira, illetve az egész koncert alatt kb háromszor a dobszerkó egész jobb oldala, ahogy volt ráborult Ryora. Satoshi a végére egyértelműen tiszta ideg volt már.
A koncertről annyit hogy fantasztikus volt. Nagyon nagyon jók voltak mindannyian, hibátlanul játszottak, Satoshi is hibátlanul énekelt és a hangja sokkkkkkkkal jobb, mint felvételről, egyszerűen bámulatos élőben!

Valamelyik dobos összeborulás után itt is leadták a Mission Impossible-t, hát az is iszonyat jó volt!^^
A ráadást egy darab számra korlátozták sajnos, reméltem hogy lesz még, de mikor Shuu eltépdeste a húrokat tudtam, hogy itt vége, Satoshinak nagyon rossz kedve lett a végére, levágta a mikrofont az egyik pasas elé és levonult; a többiek kapálóztak kicsit, eldobálták a pengetőket, dobverőket (az egyiket a fejem fölött kapták el

pedig úgy kellett volna)! Ryo kifelé menet majdnem átesett az egyik állványon, majd az egyik gitárra lépett rá és azzal akart hanyattvágódni, de csak vigyorgott, ő nagyon türelmes és jó kedvű volt végig. Az egész 1 óra 45 perc volt összesen.
Kifelé vettem egy pólót „We are real stupid” XD és két kitűzőt.
Mindent összevetve; a szemét emberek körülöttem, meg a mindenféle problémák a hangszerekkel, sőt még a rohadék securitys pali (
megkérdezték tőle hogy kaphatunk e inni valami, közölte hogy leszarja, ha rosszul vagyunk menjünk ki, ő nem ad inni senkinek; közben meg élvezettel iszogatta előttünk az itókáját) sem tudta tönkretenni, és messze az egyik legjobb koncert volt, amin valaha voltam. Őrületesen jó hangulatot teremtettek, és remélhetőleg legközelebb nem az Ellser Halleba, VAGY eleve még közelebb jönnek hozzánk, mert tuti hogy menni akarok!!
Kicsit nagyon hosszúra sikeredett, gomen!^^’