|
"Sorry, the free service is at full capacity." ---> ?!?!?!?
Hogy merészel a rendszer nekem ilyet mondani?! xD
SPOILER-WARNING!!
~másfél óra múlva~
Na végre, hogy letöltődött!! Akkor most leírom tapasztalataim...
.... csend... a szintetizátor felhangzik... bolond hangszer: sír, nyerít és búg... ez az Élet melódiája... felvillanó képeket látunk, ahogy a klip két szereplője szenvednek... a monitoron szinte diffúz folyamatként áramlik a nézők felé a csupa nagybetűs ANGST... aztán hirtelen.... pszabi ül valahol és könnyfakasztó, megrendítően melankolikus hangfekvésben dalolni kezd, ajkaival remekül artikulál, mimikája meggyőző, még a süketek is tudják, miről énekel...(*és ezen a ponton az eddig halálkomoly arccal ülő Nanami nevetésben tör ki*)... a háttérben (nem, nem ezer galamb repül fel - még nem) Jigsaw kezeli a gitárt.. aztán hirtelen elhalkul az ének... és drámai memoár hallatszik fel... Jigsaw arcára kiül egy fáradt mosoly, mely a múltidézés hatására materializálódik... a kaktusz -mely a dicső múlt éltetését szimbolizálja- megemlítése kifejezi, hogy a szövegírók nagy rajongói a klasszicista lírának... majd ismét a gitártépésbe fojtja bánatát... és ekkor újra pszabi tűnik fel a kamera előtt, és ógörögül kezd el énekelni (most komoylan, miylen nyelven énekelsz? Nem értem!! xDDDD), ami szintén klasszicista lírai jellemző... majd törzsi táncba kezd.... és újra egy memoár Jigsawtól... a "mikor ügettünk az Ugaron" --> midnen kétséget kizáróan Ady-idézet, tehát a mű egyszerre tartalmaz poszt-klasszicista és poszt-szimbolista vonásokat is... (mi ez, ha nem maga az eklekticizmus?)... és ekkor.... "fennakadtál az északi makkfán, ahol nézhetsz BK-t... bambán"... ez egyértelműen a nanamizmusra* utal (*történetmesélőnk leborul a székről és beüti a fejét*).. és ekkor újra a refrén... a nézőseregnek már potyognak a könnyei... újabb néma képsorok peregnek a szemünk előtt... ideges mozdulatok, szomorú tekintetek, a szereplők szinte soha nem pislognak, üveges tekintettel bámulnak a semmibe... majd a zene elhalkul.. a fények kihúnynak... már-már azt hisszük, vége, nyúlnánk a papírzsebkendőnkért...
DE TÉVEDÜNK!!!! és a refrén ismét felhangzik, mintegy nyomatékosításképp, hogy soha, de soha ne felejtsük el, micsoda fájdalmat közvetítenek felénk, a dal átütő, elemi erővel szaggatja szét bánatos szívünket!!! ... majd csend csap le ránk a semmiből, s a vége felirat kúszik be a képbe. Egy utolsó snitt, a két főszereplő elsétál a kamera előtt, ezzel utalva a címre... és a néző megrendülve ül egy helyben még hosszú percekig, miközben kis könnyerecskék némán csurognak le orcájukon.
Vége.
Srácok.. köszönöm nektek ezt az élményt. (remélem, egyszer én is elénekelhetem XD)
* = művészeti stílus, mely a posztmodern egyik vállfaja. hiszen, ki lakik fenn, a dimbes-dombos északon? Bizony.
_________________
wtfrotflolmaocetung.
"Obi-Wan Kenobi is like God but with better weapons"
Last edited by Nanami on 2007 Jun 27 Wed, 6:20 pm, edited 1 time in total.
|
Login
Register
FAQ
Search
Töltődik! Nem olvastam el a spoilereket! Kíváncsi vagyok!
xDDD
Grat!!