Bizony, fantasztikus élmény volt!
Igaz, odatalálni nem volt egyszerű, de legalább kiderült, milyen vicceskedvű és kedves biztosurak élnek Berlinben. A "do you speak english a little?" kérdésre Így felelt: "Maybe yes. Maybe a little. Maybe not."

Azután szépen útba igazított minket.
A koncira most szokásomtól eltérően korán érkeztem, Glorynak köszönhetően, és hát ezt nem fogom tenni többé, mert csonttá fagytam várakozás közben. Inkább majd legközelebb is beesek az utsó pillanatban.
A konci fenomenális volt! Amúgy is kedvemre való, mikor kis színpadon játszanak, sokkal családiasabb. Szerintem nem csak az erősítővel volt baj, szerintem a második v harmadik számban Hyde san hangja bizony bicsaklott picit, de elnézzük Glorynak, hogy engedékeny kis szive csücskével.
Ju-ken nagy bulit csapott, elejétől kezdve pörgette a közönséget, (vagyis minket) valóban elképesztő energia lakik benne!
Imádom azt a pasit. 
Sajnos egész végig őt bámultam, emiatt én nem is igen vettem szemügyre azt a híres "jajistenemtizenkéthúrosgitáááárt"

sőt, majdnem zokon vettem, mikor a kis csizmáskandúr kitúrta őt a helyéből és odajött pocit-villogtatni meg tejbetökni, amit szerintem a szokásostól többször tett, sajna.
Mármint a kitúrást.De azért imádni lehetett őt is, mindent megtett a hangulatért, még el is szédítette magát! Aztán az is lehet, hogy pihengetett diszkréten kicsit. Mindent a közönségért!
KAZ visszafogott volt, de vagy 2szer, ha nem háromszor, csak átette a fene az én oldalamra, ami kedves tőle, csak addig szívszerelmem kikerült a látóteremből. Ő is mosolygott! Jin meg Robert Smithnek képzelte magát, legalábbis ami a haját illeti. Am tényleg kellemes hangja van. És olyan kis szerény.
Jó kis pörgős konci volt, lehetett ugrálni, sört kapni az ember nyakába, meg andalogni és szipákolni (my first last meg sweet dream -
nem tudom, egyesek mért is utálják ezt a számot annyira...) is.
Aztán, asszem az enkoré alatt, egy pillanatnyi szünetben, míg levettek a fényből, sikerült sokkolnunk a bandát, mikor spontán módon Ju-ken! Ju-ken! skandálás indult. Hájdó szama csak döbbent, "most ez miez már?! Nem én vok a sztár?!" fejet vágott, Ju-ken meg beparázott, hogy ebből dádá lesz. De azért "i m the golden God!" pózzal honorálta az aktust. (remélem mindenki látta az Almost Famous c filmet)
Rengeteg pengetőt kiszórt, sajnos túl rövideket dobott...
Arly sajna valóban le volt eresztve, a konci végén nem is mosolygott, alig integetett... aggasztó nagyon. pedig próbáltam kiabálni neki, de sajna az én hangom akár a bolha cörmöngés.
Na mindegy, 1 szó, mint 100, klassz volt, elhatároztam, h legközelebb is megnézem őket, ha erre vetődnek, meg egyébként is, ezután koncikra fogok gyűjteni. De soha többet nem megyek ejszakai vonattal! Sehova.
Ja, és össze-vissza 25 eurom maradt... pont a póló ára... talán mégis meg kellett volna venni.Bizony, szegény londoniak szívnak most. Milyen mázli, hogy mégis Berlinbe mentünk!