ehh,egy kis saját fordítású(japánról angolra,anngolról meg magyarra...hehe

Antic Cafe...
Pearingu
Időről-időre visszaemlékszem az álomra,
A szégyenlős arcukra
Az élettartamuk a folyó alsó részéhez ér,
Két ember sarja alatt alszik az uralom és a csók
Egy szomorú történet két szereplője kering
a tökéletes könnyek csapása körül
Kölcsönös szerelmek
Most és mindörökké,a szív haláláig
A gyűrűk az ujjakon maradnak
A főszereplő egészséges álma körül
a tökéletes könnyek csapása kering
Viták a tudat és az akarat között
Tekintete a mezőket látogatja sorra
A főszereplő átöltözik a szünetben
Tekintete kibékül a tudatával
Magányosan néz a két ember
Néhány tökéletes könnycsepp kering
A kölcsönös szerelmek körül
Most és mindörökké, a szív haláláig
A gyűrűk az ujjakon maradnak
Az élettartamuk a folyó alsó részéhez ér,
Két ember sarja alatt alszik az uralom és a csók
Egy szomorú történet két szereplője kering
a tökéletes könnyek csapása körül
Kölcsönös szerelmek
Most és mindörökké,a szív haláláig
A gyűrűk az ujjakon maradnak
A két embert az örökkévalóságig üldözni fogják
a tökéletes könnyek ütései
Kölcsönös szerelmek
Most és mindörökké,a szív haláláig
A könnyek éles csapásait tűrik az utolsó zűrzavarig
és ...
Escapism
Valahányszor a szerencse hibázik egy családban
Valahol az értelem megjelenik a fiatal fiúban
Szereti érezni a hideg csempét a talpa alatt
Minden éjjel engem akar,de fáj kimondania „Viszlát!”
Betöltjük az ürességet,mikor megjelenik és magába áramlik
Csendben mosolyog,miután elfolyik
Szomorúan gondol a részletekre,miközben testével megnyit minden kis kaput
Amikor reggel fel kel a nap,fél feltenni a kérdést,
Zálogba veszi a játékokat,hogy este egyedül lehessen.
Ah- messzire megyünk együtt egy helyre,ami az egyik embernél kezdődik
Ah- örökre benne marad az első
Ah- csalni fogok,nem a rendes úton megyek végig
Ah- a főszereplő magányos pontyával mélyebbre hatol
amikor sír,az idő felszárítja könnyeit
nevetve kívánja meg újra a tojássárgáját a másik oldalról
kétségbeesetten nevet,miközben bemocskolja magát, nem tud elaludni nélküle
elnyomja magában a bánatát
bezárja az emlékeit,szomorúan szereti magát
csendben várja a halált,
az idő csak telik, az ég megreped,és kicsordul
az értelem átalakul őrületté
Édes kísértés a nő
Minden nap megfogja a halántékát
Leül és színleli,hogy élvezi a nőt
Ő az éltető tényező,a drog
Ah-ma éjjel korlátozlak édes, a számlát a kezedbe adom
Ah-erkölcstelen dolog így bizakodni
Ah- add a kezed,táncoljunk
Ah-bébi te vagy a legjobb
hirtelen úszik a nyelvem a hüvelybe
soha nem volt kényelmes magammal lefeküdni
nem jó egyedül játszani
- ez nem jó kifogás
amikor sír,az idő felszárítja könnyeit
nevetve kívánja meg újra a tojássárgáját a másik oldalról
kétségbeesetten nevet,miközben befoltoz, nem tud elaludni nélküle
elnyomja magában a bánatát
bezárja az emlékeit,szomorúan szereti magát
csendben várja a halált,
az idő csak telik, az ég megreped,és kicsordul
az értelem átalakul őrületté
gyerünk, beszélgessünk tisztességesen
szeretném ha kedves lennél velem
Ketten vagyunk ezen a helyen
Ha egyikünk hibázik,meghal

nem erre számítottam az an cafe dudu-kei stílusát nézve...