2005~Február~26 - 21:00 Marco Polo Club (Bp. Nyár u. 6) DJk: d4m4g3 & Case
Az elöző JRock buli óta minden eddiginél hosszabb idő telt el, aminek a fő oka az LD-50 bulik elköltözése volt a Marco Polo Club-ból. A legutóbbi buli már a költözés után , az első Kollektíva keretein belül, de az azóta eltelt fél évben semmi, mivel a Kollektíva partyk haladtak tovább a maguk útján, a JRock rendezvényeknek viszont nem igazán találtunk új helyet és emiatt volt, hogy végülis visszatértünk a régi, jól megszokott helyre, aminek habár továbbra is megvannak a problémái, de még mindig sokkal jobb azokkal együttélni, mint, hogy ne legyen sehol buli. A hosszadalmas kihagyás után érthető, hogy mindenki nagyon várta már a mostani bulit, mind a kedves törzsközönség, mind mi d4m4g3-el, mind pedig azok akik most jöttek először ilyesmi rendezvényre. Szerencsére végüis minden jól sikerült, továbbra is elkerültek minket az első néhány partyra jellemző sorozatos technikai és egyéb problémák, habár a hangfalak azért szólhattak volna jobban is, de ez legyen a legkevesebb. A klub maga nem sokat változott utolsó látogatásunk óta, csak még egy kicsit lerobbantabbá vált; a falba épített akváriumokból végleg eltüntek a halak, csak az egyikben rothadt még némi növényzet és a stroboszkóp is elhalálozott időközben. Mindezek azonban csöppet sem zavarták a közönséget, mely népesebb volt mint korábban bármikor, összessen 71 fizető vendéggel, plusz a vendéglistásokkal. Olyan fél kilenc körül értünk le, közösen a kis csapattal akik engem szemeltek ki vendéglátónak a buli elötti készülödéshez. Míg a többiek elvonultak tovább szöszmötölni a sminkekkel és egyebekkel én japán hip-hoppal szórakoztattam magam, majd kilenckor, mikor a kiírás szerint kezdődött a buli, d4m4g3 átvette a pultot. Azonban a buli ekkor még csak elvileg kezdődött el, mivel habár a már ottlevők a készülődés befejeztével (pontosabban az első Buck-Tick szám felhangzásakor) felbukkantak, azonban némileg meglepő módon mások nem igen érkeztek még jóideig.
Zeneileg sok meglepetést nem hozott a party, mivel elsősorban a régi közkedvencek mentek egész
éjjel, de azért egynéhány új, vagy legalábbis korábbi bulikban nem játszott
szám is becsúszott, mint például egy-két Soft Ballet, Babylon, Atsushi
Sakurai, Rentrer en soi darab vagy éppen a Charlotte féle teljesen elborult
'irooni' és még az egyébként nem igazán buliba való Bois de Merveilles is
felbukkant a
A végén a továbbra is táncképes keveseknek (meg persze magamnak, khm-khm) következett egy kis Buck-Tick blokk, majd zárásként, a már-már hagyományossá váló retro furcsaság, most éppen a Peanuts duó egyik imádnivaló kis dalocskája a 60-as évekből. Aztán annak is vége lett (többek örömére), a személyzet is fellélegezhetett, hogy nem kell aznap több fura zenét hallgatniuk, mi meg gyorsan összepakoltunk és hazavánszorogtunk hullafáradtan, de elégetetten, máris várva a következő bulit. a buli flyere (klikk) Kapcsolódó linkek: warmup d4m4g3#1 Case#1 d4m4g3#2 Case#2 |
JRock
/ Visual-kei Party
Aztán valamikor tíz elött nem sokkal végre elkezdtek
özönleni az
emberek és ekkortól kezdve felgyorsultak az események és rövidesen már
szabályos tömeg volt az egész klubban, de persze főleg a tánctéren. Mire
d4m4g3 elért a Gackt féle Vanilla-hoz már az egyre inkább a bulik részévé
váló fanservice is kezdett beindulni. A már jól ismert arcok mellett sokan
jöttek újak is, olyanok akik utóbbi időben bukkantak rá a japán rock és
visual-kei csodás kis világára, de volt néhányan ember aki csak
kiváncsiságból nézett le, mert olvasott valahol (leginkább az LD50-en) a
buliról, de láthatóan mindenki jól érezte magát, kivéve két ki tudja milyen
indíttatástól vezérelve odatévedt, támolygó mansonita leányt, valamint két a
hostelből lekukkantó francia hölgyeményt, de szerencsére mind gyorsan menekülőre fogták a
dolgot, amint rájöttek, hogy nagyon nem nekik való ami ott folyik.
Már a korábbi bulikon is akadt jópár figyelemreméltó
ruhaköltemény, de most minden eddiginél kiválóbb ruhák bukkantak fel, egy-két cosplay is,
amelyek közül kiemelkedett egy nagyon eltalált Myaku-s Toshiya kosztüm, de inkább
csak random, egyénileg összeállított kompozíciók, köztük jónéhány
gothic-lolita ruha. Egyre inkább kezd a bulikban kialakulni egy roppantmód
sajátos öltözködési stílus, ami persze a tőlünk nyugatabbra rendezett vk bulikra is
igaz, csak nálunk szerencsére kimaradt az a jórészt hihetetlen igénytelenül
összeállított ruhákkal jellemzett időszak amin például a németeknek még mindig
nem igazán sikerült túljutniuk.
Malice
Mizer-től, a sok gothloli tiszteletére. Nagyjából kettő környékéig
folyamatosan tele volt a tánctér, de azután már egyre inkább kezdett
megmutatkozni, hogy fárad a közönség és egyre inkább csak a legnagyobb
favoritok alatt volt öt-tíz embernél több a teremben, aztán idővel ez a szám
is elkezdett fogyatkozni, ahogy kezdtek hazaszállingózni az emberek, míg az
utolsó bő félórára olyan húszan ha maradhattunk. Hiába, túl nagy volt a
kihagyás és nem voltak edzésben a táncolók, de ezen mostantól mindenképpen
változtatni fogunk.