Bíborhold wrote:
iTunes, főleg úgy, hogy japán lemezeket is lehessen vásárolni vele - mert bár hivatalosan nem (ha jól emlékszem, Jeszenszky miatt) lehet, de meg lehet hackelni a rendszert, de Japán lemezt még így sem lehet kapni.
Ez kivételesen nem amiatt a hülye meg a haverjai miatt, hanem ha jól emlékszem elsősorban amiatt, hogy nem elég nagy a piac... volt valamikor bő egy éve kb egy nagyon jó cikk az indexen erről az egész online zeneboltos dologról és ott sorravették az okokat, meg kiszámolták, hogy megérné-e valakinek hazai vállalkozást indítania, ahol a top nemzetközi cuccokat árulná nagy választékban (nem, nem érné meg). Így ténylegesen nemzetközinek csak az olyan műfajspecifikus helyek maradnak, mint a beatport, meg a junodownload.
A Slipknotos úriember meg... kicsit nehezen kivehető néha, hogy mivel mit is akar mondani, meg van egypár logikai bukfenc a mondandójában. xD
Viszont jah, az mostanra egyre több statisztika szerint is bebizonyosodott, hogy irreális volt ez a világvége hangulat, amit a kiadók keltettek a letöltések miatt, mert nem öli meg, csak átalakítja a piacot, mert ugyebár egyre gigantikusabb pénzek jönnek be a legál letöltésekből, csak hát ja... szívás nekik, hogy számonként is meg lehet venni a dolgokat és nem lehet elpasszolni egy középszar fillerekkel telepakolt lemezt egy-két slágerrel.
Meg egyértelmű volt, hogy ez a pánik is ugyanolyan, mint a korábbi hasonlók (némafilm-hangosfilm, mozi-tévé, mozi-vhs, vinyl-kazetta, stb), hogy baromira nem vet véget semminek, csak a kényelembe beleszokott emberek rettegnek a változástól és ezért pánikolnak és keresik a bűnbakot, ahelyett, hogy felfognák végre, hogy ez már csak egy ilyen iparág, ahol időről-időre drasztikus változások vannak technikai oldalon.
Egyébként meg én is azt csinálom persze, hogy az újak közül azt veszem meg, amibe pár hallgatás után beleszeretek, vagy amiből hallottam pár számot previewban és volt annyira meggyőző, hogy elhiggyem, hogy jó lesz az egész album. Olyan előadó, akitől látatlanban veszek új lemezeket (persze a must-buy-all Psychic TV-t kivéve, de az más téma.
) most nem is nagyon jut eszembe...
Ez a régizenékjobbakvoltak dolog viszont szerintem abszolúte nem igaz. Ha maradunk a Slipknot miatt a brutálmetál vonalnál, akkor is...: persze, rengeteg a rémrossz, tucatbanda és könnyű azt mondani, hogy most alig van pár jó csapat, bezzeg régen! Csak ezzel az van, hogy... régen is egészen pontosan ugyanilyen sok kutyaütő zenekar volt, csak hát a fene sem emlékszik már rájuk. xD Mert persze, lehet azzal jönni, hogy a thrash vagy death metal fénykorában, de szép is volt minden, mert a Death, Morbid Angel, Entombed, Testament, Kreator, Slayer stbstb mekkora hatalmas lemezeket csinált! Ami igaz is, csakhogy arra a sok-sok száz egyéb hasonló zenekarra, akik a nagykiadós kategóriától, a kis független lemezcéges bandákig ontották magukból a jellegtelenebbnél jellegtelenebb lemezeket, amik még a legelkötelezettebb fanzineiróktól is sorra kapták a max 2-3 pontokat.. nah, azokra már a franc sem emlékszik manapság.
Ettől függetlenül persze, én is baromi nosztalgikusan el tudom hallgatni a régi nagy kedvenc előadókat, de az aktuális favoritok, mint a Warpaint, Klaxons, MGMT vagy, ha már metal, akkor a tavalyi Soulfly lemez, nálam simán mennek az olyan régiek mellé, mint Lush, Cocteau Twins, Soft Cell megmittomén.
Meg tényleg, nem csak a metal színtérre igaz ez, hogy mindig ugyanennyi szemét volt a jók mellé, minden stílussal ugyanez van, én legalábbis nem érzem úgy, hogy régenebben átlagban bármivel is több jó zene lett volna, mint most. Meg az sem újdonság, hogy a kiadók az aktuális felkapott stílusokban boldog-boldogtalant leszerződtetnek és öntik az emberek nyakába a túltermelt középszert... elég csak meghallgatni a rengeteg Rockabilly Rarities válogatást az ötvenes évekből, azok is dugig vannak olyan zenekarokkal, akiknek jelent meg lemezük, több-kevésbé híresek is voltak a maguk idejében, de már tíz év múlva sem emlékezett rájuk senki, mert csak a nagy nevek ragadtak meg az emberek fejében. Szóval igazából így megy ez mióta a zeneipar iparként működik, most max csak azért tűnik szerintem extrémebb méretűnek a felhozatal, mert összehasonlíthatatlanul könnyebb a terjesztés, reklámozás, megstb az internet miatt, sz'al nem csak a helyi előadókról, meg a nagy, felfuttatott nevekről hallanak az emberek, hanem akármit akárhonnan el lehet juttatni akárhova. Akár a messzi japánból ide, a kis Hungarilandba is.