Húú most néztem meg Hirahara Ayaka PATH of INDEPENDENCE DVDjét, a 2009-es turnéjából.
Hát nagyon nagy volt.

Néhol olyan játékos, ami illik Ayakához, hiszen egy fiatal énekesnő, még ha japán mércével mérve idősebbnek is tűnik. Olyan kis cserfes volt néhol, tökre tetszett. Ezt csak azért mondom, mert lehet, hogy nem mindenki gondolná róla a néha nehezebb számai alapján.
Ezen a koncerten lett Ayaka 25 éves, szóval tartogattak neki egy kis meglepetést is, láthattunk képeket Ayakáról, amikor még pici volt. Aranyos ^^
Ebben az évben eddig Shibata Jun, Sakamoto Maaya, Otsuka Ai, Onitsuka Chihiro, Kajiura Yuki koncerteket láttam.
Shibata Jun nem tudta hozni a stúdió felvételek minőségét, néhol félre énekelt és a koncertje is kicsit unalmas volt.
Sakamoto Maayától nem vártam éneklésben olyan sokat, szóval nem volt baj, hogy néha nem volt a helyzet magaslatán, meg egyébkéntis ő akármit csinálhat, amíg a szuper számait énekli, addig nincs probléma. Buksiveregetés Maayának. ^^
Otsuka Ai mindig hozza a tőle elvárhatót, rutinosan énekel kevés hibával, csak neki a hangja alapból nem annyira jó. Vele nem volt semmi probléma.
Onitsuka Chihirót inkább hagyjuk, eléggé erőlködött a legutóbbi koncertjén.
Kajiura Yuki és a négyesfogata odavert, de négyen könnyebb vinni egy koncertet, mint egyedül és egyébként sem voltak olyan jó dalok ott.
Hirahara Ayaka volt eddig a legjobb és valószínűleg senki sem fogja már beelőzni éneklésben ebben az évben. Egyáltalán nem éreztem rajta, hogy erőlködik, simán hozta még a nehezebb dalokat is. Jó, volt néha, hogy nem volt tökéletes, de nagyon meggyőző.
A
Hoshi tsumugi no utát pedig vele együtt énekeltem.
I’m Beginning To See The Light
Ez nagyon jó kis dal volt, úgyhogy nézzétek meg. Ebben a videóban található Ayaka meglepetése is, szóval aki érzékeny az ilyen koncert spiolerekre, az inkább ne nézze meg. Ezt a dalt nagyon élveztem.
Az
avit és a DVD-t is lehet tölteni a sukiról.
