Én általában ha szeretnék valamit, összespórólom. Ez elsősorban a Dir en grey kiadványait jelöli, nálam ők az első számúak *aki még nem tudná lol*
Persze vannak régebbi cuccaim tőlük is (Vulgar előtti albumok, és megannyi single, illetve a DVD kiadványok It withers and withers kivételével), amiket sajnos csak csillagászati áron tudnék beszerezni. Viszont ami megvan az az elhatározás: szeretném ha egy napon minden kiadványuk meglenne. Jó, lehet mondani h ez azért túlzás meg minden, de én ilyen vagyok, ez van. Számomra nagy értéket képvisel h elmondhatom, igenis, a kedvenc együttesem hanghordozói számomra, ha nyögvenyelősen is, de megfizethető luxusnak számítanak.
Más együttesek CD-it viszont tényleg csak akkor veszem meg - sokszor visszamenőleg is - ha tényleg becsülettel odaszab a műfajnak, jó értelemben. Így esett h megvetettem Kane-val (aztán persze ki is fizettem) a girugamesh legutóbbi albumát. Az extra hozzá h sikerült Kane-nak dedikáltatni. Utólag is mérföldes köszönet!
Vagy pl. A9 Alpha - első felindulásból megvettem mert tetszett. Nightmare The World Ruler albuma pedig egy év után került a polcomra, mert csak nemrég szerettem meg a zenéjüket.
Sok minden van, amit még megvennék, pl. Despa, majd ha lesz pénzem.
Gothika és Gram Maria CD-ket hazai koncert alkalmával vettem, mert kellett emlékbe.
Egyébként meg úgy gondolom, sok együttes, többek közt a Deg (el is ismerik egyébként) nem lett volna ismert ha nincs a fileshare. Kaoru-t egyszer kérdezték is erről, ő azt mondta, nekik ez ingyen reklám, és a kiesett pénz bőven megtérül egy-egy teltházas eu koncert alkalmával, példának okáért.
Elszakadva a japán zeneipartól, a hazaiban én a csillagászati árakat kifogásolom. Egyedül a haverjaim zenekarába invesztálok egy-egy CD erejéig, mert tudom h abból megy a klipforgatás meg a stúdióbérlet, mivel kezdők.
Nemjapán külföldi előadók közül csak Gwen Stefani és a legújabb Evanescence lemezt vettem meg, illetve van, ha hiszitek ha nem, 3 eredeti ATB CD-m is még a diszkós időkből. No persze a NO SILENCE máig az egyik legmegnyugtatóbb CD-m, csakúgy mint Schiller (alternatív zenei együttes) Weltreise c. kiadványa.
Ennél többet viszont sajnálok CD-re fordítani, inkább veszek még egy pár cipőt, mert sokszor több örömöm származik abból, amit egy-egy magyarhonban forgalomba kerülő hanghordozó meghallgatásából.
