Reload 2004-10-16 / Columbia Music Entertainment |
| Japán legnépesebb MC
kollektívájának, a Nitro Michrophone Underground-nak tagjai, az eddig
megjelent két album és egyéb közös munkák mellett mind dolgoznak szólóban is, színvonalban és hangzásban
a lehető legkülönbőbb anyagokkal előrukkolva. Van aki kezdettől fogva a közönségbarátabb
klubhangzásra koncentrált (Dabo), míg más (főleg Deli) megmaradt a jóval súlyosabb ütemeknél, S-Word pedig az utóbbi irányba
indult, majd áttért az elöbbire és összehozta a NMU történetének legrosszabb
lemezét (Star Ill Warz - 2003). Éppen ezért nem igazán lehetett tudni, hogy mit is várjunk Gore-Tex új
anyagától, főleg, hogy korábban egyetlen EPt adott csak ki, azt is még
'97-ben. És habár az az EP nagyon erősre sikeredett és kisebbfajta helyi
legendává tette Gore-Tex-et, nem lehetett tudni, hogy az azóta eltelt évek
alatt mennyit változott a
stílusa, vagy, hogy nem próbája-e meg néhány társához hasonlóan inkább a
toplistákat célbavenni. A hosszas várakozás után megjelent albummal azonban
bebizonyította, hogy szerencsére nem hogy nem ment el közönségbarátabb,
kommersz hangás felé, hanem még súlyosabb és kisérletezőbb kedvű mint valaha. A bevezetőben először is egy angol hang elnézést kér tőlünk a hosszú várakozásért, majd Gore-Tex, jellegzetes visszafogott stílusában, rögtön belevág a közepébe és elkezdi osztani az igét. Az első három számra a meglehetősen sötét tónusú ütemek jellemzőek, majd a Get Dirty rövid, hetevenes évek easy-listening zenéit idéző átvezetője után jön az album egyik csúcspontja, az elképesztően fura Dive Vibe Nice Guys széteső ütemeivel és a K-Bomb által prezentált vontatott, elnyújtott kórusával. Az album középső szekciója kevésbé egységes zeneileg, a Brothers on the Run megint csak a hetvenes évekhez nyúl vissza, most éppen a funky zenékhez (ez a korszak egyébként újra és újra visszaköszön az albumon, a lehető legmeglepőbb formákban). Olyan az egész mintha valami krimiklasszikust néznénk, amihez James Brown kölcsönzött dalokat. A Black List, melyben a Nitro teljes legénysége felbukkan egy jó, de semmi extra szám, ami ráadásul sajnos elég hamar egyhangúvá válik. A Midnight egy újabb rövid átvezető (megint hetvenes évek, ezúttal éppen az akkori szexfilmek atmoszfráját idézve) amit viszont a lemez egyetlen komolyabb mellényúlása követ. A Mirror Ball 2004 az utóbbi években túlzottan elterjed klub-barát hangzást képviseli és mint ilyen nagyon kilóg a lemezről és a lassú, RnB-s betéttel és nyafogós kórussal megfejelt számot még a színtér legendás alakjának, Twigy-nek felbukkanása sem tudja megmenteni. De ennyit azért még bőven belefér, meg azért az persze mégsem mindegy, hogy egy albumon egy szám van csak amit jobb átugrani, vagy akár az egész lemezt át lehetne, ahogy azt pédául S-Word vagy Dabo újabb munkáival nyugodtan meg lehetne tenni. Ezt követi az album egyik legfurább darabja, a tipikus (és igen, újra!) hetvenes évekbeli rock-gitár riffre építő Chop N Roll, majd az utóbbi néhány, relatíve könnyedebb szám után egy jól elhelyezett ökölcsapással felérő Dead Man Tell No Tales-el visszatértünk a lemez elejét jellemző sötét, nyomasztó hangulathoz. Az album messze legdurvább és legjobban eltalált darabjában az eltéveszthetetlen, rekedtes hangjáról ismert Mikris is felbukkan, valamint a szintén Nitro-s Deli és a nyomasztó, minimalista ütemeiről ismert Yakko közös csapata az Aquarius is, akik korábban a legsúlyosabb NMU-hoz kötödő anyagokért voltak felelősek. A minimalista, mindenféle elképesztő hangmintákkal teletömött Bybalon újfent Gore-Tex kisérletezgető hajlamát mutatja, a D.T.T.B pedig a lemez legagresszívabb darabja. Az Answer újfent egy kis könnyedebb átvezető ami nagyszerűen passzol a finom jazz-es Skypia elé, ami elvileg le is zárná az albumot, ha majd tízpercnyi csend után nem bújna meg még egy rövid (és cím nélküli) bónuszdal, amit műfajilag behatárolni szinte képtelenség... görög hatásokkal megdobott cirkuzi zene talán? Ki tudja? Mindenesetre tökéletes lezárása a Reload-nak, ami kisebb hibái ellenére is 2004 egyik legjobb és legváltozatosabb japán hip-hop lemezének bizonyult. 01.Reload |
Gore-Tex