BBQ Chickens

Fine Songs, Playing Sucks

2003-10-22 / Pizza Of Death

A BBQ Chickens harmadik albuma, az abszolút találó című 'Fine Songs, Playing Sucks' amellett, hogy az év talán legszórakoztatóbb lemeze, nagy valószínűséggel a legrövidebb is. A tizenöt szám kevesebb mint tizenhárom percet tesz ki, az a tizenhárom perc viszont olyan nyújt amit egykönnyen nem lehet elfelejteni.

A csapat 2000 környékén indult Ken-nek, a Hi-Standard gitárosának mellékprojectjeként és már első albumukkal (Indie Rock Strikes Back: 18 perc/19 szám) sokkal eredetibbet alkottak, mint a nemzetközileg is elismert, hagyományos punk-rock hangzást követő anyazenekar. A leginkább a korai New Yorki hard-core csapatok világára emlékeztető, rövid, villámgyors, de emellett változatos és nagyon ütős számok kicsattannak az energiától, miközben az elmebeteg, politikailag abszolút inkorrekt szövegek és olyan darabok, mint például a Winnie The Pooh, a Popcorn Love vagy az eszelős Low IQ Ichi biztosítanak minket arról, hogy egy pillanatig sem kell a zenekart komolyan venni. A második albumukon (Good Bye To Your Punk Rock: 20 perc/18 szám) is ezt a vonalat vitték tovább, csak úgy mint a Fine Songs-on, azonban az új album egy fontos dologban különbözik az előző kettőtől.. miszerintis a Fine Songs, Playing Sucks feldogozáslemez.

Ahelyett, hogy punk-rock/hardcore kedvenceket szedték volna elő, mint ahogy az logikusnak tűnt volna, inkább a pop és rock nagy klasszikusaira vetették rá magukat, teljesen lecsupaszítva őket, csak a központi dallamra és refrénre meg max. még 1-2 versszakra koncentrálva és mindezt saját ultra-gyors stílukban előadva. Az eredmény hisztérikus. Kezdésnek egy 1975-ös Black Sabbath klasszikust darálnak le, de senki nem menekül.. sorra kerül a Nirvana, a Beatles, Bob Marley és még olyanok sem ússzák meg a dalaik széttrancsírozását mint a Backstreet Boys. Mindez gyors punk-rock/hardcore zúzda és rekedt, üvöltöző ének formájában. Az eredeti előadók valószínüleg sikítva menekülnének a számok hallatán, de ez mit sem vesz el a dolog élvezhetőségéből. Az album legjobb pillanatai talán a Sesame Street sorozat főcímzenének és Madonna Like A Virgin-jének átiratai, a hatvanas évek egyik legfurcsább top#1 slágerének az 'Itsy Bitsy Teenie Weenie Yellow Polka Dot Bikini'-nek BBQ verziója pedig az eredetit is túlszárnyalja idiotizmusban, ami azért nem semmi teljesítmény.

A számok átlag hossza fél és másfél perc között mozog, de a Pretty Woman például mindössze 14 másodpercet kapott, az album-záró Body Count féle Evil Dick-et pedig 8 másodperc alatt zavarják le. Ennek következtében lett az album is olyan rövidke, de az a szűk, de nagyon tömény 13 perc amit kapunk felejthetetlen. Ha pedig ennyi nem elég mindig kezdhetjük elölről, vagy előszedhetjük a régebbi albumokat a BBQ Chickenstől, akik ezzel a lemezzel végleg megszerezték maguknak a Japán legeszementebb punk-rock bandája címet.

01.Symptom Of The Universe (Black Sabbath)
02.If The Kids Are United (Sham 69)
03.I Want It That Way (Backstreet Boys)
04.Sesame Street Theme (Sesame Street)
05.Daytripper (Beatles)
06.Like A Virgin (Madonna)
07.One More Time (Daft Punk)
08.Getchoo (Weezer)
09.Itsy Bitsy Teenie Weenie Yellow Polka Dot Bikini (Brian Hyland)
10.Territorial Pissings (Nirvana)
11.Buffalo Soldier (Bob Marley)
12.Middle (?)
13.Bonded By Blood (Exodus)
14.Pretty Woman (Roy Orbison)
15.Evil Dick (Body Count)