BBQ Chickens Fine Songs, Playing Sucks 2003-10-22 / Pizza Of Death |
A BBQ Chickens harmadik albuma, az
abszolút találó című 'Fine Songs, Playing Sucks' amellett, hogy az év talán
legszórakoztatóbb lemeze, nagy valószínűséggel a legrövidebb is. A tizenöt szám
kevesebb mint tizenhárom percet tesz ki, az a tizenhárom perc viszont olyan nyújt amit
egykönnyen nem lehet elfelejteni. A csapat 2000 környékén indult Ken-nek, a Hi-Standard gitárosának mellékprojectjeként és már első albumukkal (Indie Rock Strikes Back: 18 perc/19 szám) sokkal eredetibbet alkottak, mint a nemzetközileg is elismert, hagyományos punk-rock hangzást követő anyazenekar. A leginkább a korai New Yorki hard-core csapatok világára emlékeztető, rövid, villámgyors, de emellett változatos és nagyon ütős számok kicsattannak az energiától, miközben az elmebeteg, politikailag abszolút inkorrekt szövegek és olyan darabok, mint például a Winnie The Pooh, a Popcorn Love vagy az eszelős Low IQ Ichi biztosítanak minket arról, hogy egy pillanatig sem kell a zenekart komolyan venni. A második albumukon (Good Bye To Your Punk Rock: 20 perc/18 szám) is ezt a vonalat vitték tovább, csak úgy mint a Fine Songs-on, azonban az új album egy fontos dologban különbözik az előző kettőtől.. miszerintis a Fine Songs, Playing Sucks feldogozáslemez. Ahelyett, hogy punk-rock/hardcore kedvenceket szedték volna elő, mint ahogy az logikusnak tűnt volna, inkább a pop és rock nagy klasszikusaira vetették rá magukat, teljesen lecsupaszítva őket, csak a központi dallamra és refrénre meg max. még 1-2 versszakra koncentrálva és mindezt saját ultra-gyors stílukban előadva. Az eredmény hisztérikus. Kezdésnek egy 1975-ös Black Sabbath klasszikust darálnak le, de senki nem menekül.. sorra kerül a Nirvana, a Beatles, Bob Marley és még olyanok sem ússzák meg a dalaik széttrancsírozását mint a Backstreet Boys. Mindez gyors punk-rock/hardcore zúzda és rekedt, üvöltöző ének formájában. Az eredeti előadók valószínüleg sikítva menekülnének a számok hallatán, de ez mit sem vesz el a dolog élvezhetőségéből. Az album legjobb pillanatai talán a Sesame Street sorozat főcímzenének és Madonna Like A Virgin-jének átiratai, a hatvanas évek egyik legfurcsább top#1 slágerének az 'Itsy Bitsy Teenie Weenie Yellow Polka Dot Bikini'-nek BBQ verziója pedig az eredetit is túlszárnyalja idiotizmusban, ami azért nem semmi teljesítmény. A számok átlag hossza fél és másfél perc között mozog, de a Pretty Woman például mindössze 14 másodpercet kapott, az album-záró Body Count féle Evil Dick-et pedig 8 másodperc alatt zavarják le. Ennek következtében lett az album is olyan rövidke, de az a szűk, de nagyon tömény 13 perc amit kapunk felejthetetlen. Ha pedig ennyi nem elég mindig kezdhetjük elölről, vagy előszedhetjük a régebbi albumokat a BBQ Chickenstől, akik ezzel a lemezzel végleg megszerezték maguknak a Japán legeszementebb punk-rock bandája címet. 01.Symptom Of The Universe (Black Sabbath) |