|
2010 December 31 - 21:00 Vörös Yuk (Bp. Fényes Adolf utca 28) DJk: Case & Ji-chan
Ez, a sorban már negyedik szilveszteri bulink egy kicsit
más lett mint a korábbiak: azokon inkább a pop, R&B, electro vonal volt
előtérben, főleg amiatt, hogy akoriban év közben szinte Nippon Shoxx
bulik voltak csak, ahol meg ugye nagyon nem ezeké volt a főszerep. Idén
viszont, a korábbi alkalmi, nyári események után végre beindult
normálisan a Nippon Groove partyszéria is, így ideje volt hallgatni
azokra (az egyébként teljesen jogos) panaszokra, hogy nodehát mi az,
hogy pont szilveszterkor nincsen szinte semmi JRock meg visual kei? Így
eldöntöttük, hogy megpróbálkozunk a szinte lehetetlennel és most
igyekszünk eltalálni az arany középutat a pop és a rock közt, úgy, hogy
ne érezze úgy se az aki az egyiket kedveli inkább, se az aki meg a
másikat, hogy az ő kedvencei hanyagolva vannak.
Klikk a nagyobb verzióért: Kapcsolódó linkek: Tracklista: |
Nippon
Groove - New Years' Special
Igazából mi sem voltunk biztosak abban, hogy ez a gyakorlatban mennyire
sikerült majd, de végülis kifejezetten jól sült el a dolog és
egész
kiegyensúlyozott lett a végeredmény: összességében egyik műfaj sem volt
észrevehető túlsúlyban és nem ragadtunk le zavaróan sokáig sem ennél,
sem annál az irányzatnál, így zeneileg talán a legváltozatosabb eddigi
bulit sikerült összehozni. A tavalyi szilveszter is jó
volt, csak az egy
kicsit lézengősre sikeredett, mivel akkor kevesebben jöttek el, mint
előző két évben és csak kábé százhetvenen voltunk, most ellenben, talán
pont amiatt is, hogy ilyen vegyes stílusú volt a buli, igazi, majdnem
teltházas tömeg volt, nagyjából annyian voltunk mint az év közbeni
Nippon Shoxx-okon, de szerencsére az este nagy részében azért ettől
függetlenül jó el lehetett férni a klubban. A helyszín az előző év után
megint az évközbeni törzshelyünk, a Kék Yuk testvérklubja, a Vörös Yuk
volt és habár az akkori technikai gebaszt (kint az ücsörgős részen csak
a buli fele környékén sikerült bekötni a hangfalakat) most elkerültük,
volt helyette egy kisebb azért most is, mivel egyszerűen nem tudtuk
normálisan belőni a terem hangfalait, így a basszus és a hangerő
időnként néha finoman szólva is túlzottan lehengerlő volt. De ettől és
az itt-ott a plafonról csepegő víztől eltekintve szerencsére most más
gondunk volt, a dekor meg még talán jobb lett mint tavaly.
új ezt-azt is, így mire
kilenckor nyitottunk, minden tele volt lufikkal, lampionokkal, szerpentinekkel, volt Happy New Year felirat és égősor a színpadnál és
egy halom egyéb random dekorcucc mindenfelé elszórva a falakon,
oszlopokon, nomeg ezek mellé pluszba még két csiricsáré hullahoppkarika
és egy full-extrás, automatizált buborékfújó, ami kézről-kézre vándorolt
egész éjjel. Szóval igyekeztünk megadni az alaphangulatot, az más
kérdés, hogy a buli végére, pont a sok cucc miatt, úgy nézett ki a hely,
mintha kisebb fajta atomtámadás érte volna, mert a nagy tömegben persze
nem bírták sokáig a dekorcuccok a helyükön. Viszont így meg legalább az
akkori általános állapotokat is tükrözte a dekor, mivel az éjszaka
végére már igencsak lestrapált állapotban volt majd mindenki, főleg,
hogy egy jó fél órával tovább is húztuk a bulit a megszokott öt órai
finisnél, annyian maradtak még a legvégén is.
Az éjszaka legviccesebb pillanata pedig egyértelműen az éjfél volt,
amikor sikerült össznépileg totálisan belekavarodni a visszaszámlálásba.
Pedig még rá is készültünk a dologra: már negyed órával előtte
mondtuk
mindenkinek, hogy mindjárt új év, támadja be a bárpultot, aki akar
pezsgőt és jöjjön a nagyterembe, majd két-három perccel a nagy pillanat
előtt elhallgatott a zene is és a megfelelő pillanatban elkezdünk
visszaszámolni... ami egy ideig ment is, de aztán valahogy senkinek nem
akartak sorba jönni a számok így, fordított sorrendben és teljes káoszba
fulladt a számolgatás. Aztán csak megtaláltuk a
fonalat valahogy, csak
azért, hogy el is veszítsük újfent és ezt még sikerült eljátszani egyszer-kétszer, így egy idő után már senki sem tudta igazából, hogy hol
tartunk, de valahogy (nagyjából másfél perc alatt) csak sikerült eljutni
az ott és akkor kétségbeejtően maratoninak tűnő számsor végére és a
kavarodástól és időzavartól függetlenül kitört az általános éljenzés,
ünneplés, koccintás, meg buék-buék, majd pár perccel később minden
ünnepélyesen belefulladjon Gackt vanillájába. Szóval hangulatos kis
szilveszter volt, talán a legjobb, de mindenképpen a lezsúfoltabb eddig,
itt is köszi mégegyszer mindenkinek aki eljött, a dekoros csapatnak,
hogy rekord idő alatt feldíszítették a helyet, a klubnak, hogy annyi éve
ennyire jól tudunk együtt dolgozni, meg persze mindenkinek mégegyszer
boldog új évet sok-sok jobbnál-jbb bulival és koncerttel.