Főoldal » Feature, Interjúk, Japán, Rock » A japán doom metal legenda: Church Of Misery interjú

A japán doom metal legenda: Church Of Misery interjú

Amikor a japán doom metal alapzenekar, a Church Of Misery hosszabb szünet után tavaly nyáron újra Budapestre látogatott és fellépett a Robotban, a koncert előtt leültem a basszgitáros / alapítótag Tatsu Mikamival beszélgetni a csapat történetéről, a részleges leálláshoz vezető tagcserékről, a menetközben amerikai vendégzenészekkel felvett lemezről, meg persze a tervekről. Maga az interjú akkor csak angolul lett publikálva (itt), most viszont annak örömére, hogy hamarosan újra Budapestre látogatnak (okt 9, Dürer Kert!) végre elkészüt a magyar fordítás is. És habár immár egy éves az anyag, mivel azóta nem jelent meg új lemez és a felállásban sem volt változás, igazából ugyanolyan aktuális az egész, mint akkor volt.

A Church Of Misery történetét a ’95-ös indulás óta végigkövették a gyakori tagcserék, 2014-ben viszont egyszerre vált ki mindenki rajtad kívül. Mi történt, mi volt a hirtelen szakadás oka?
Tatsu Mikami: Igazából nem tudom, hogy pontosan mi volt a döntésük oka. De 2014-ben rengeteget turnéztunk Európában, háromszor voltunk itt, egy csomó országot végigjártunk, összesen közel száz koncertet lenyomva. Szóval lehet, hogy túl fáradtak voltak és túlzottan honvágyuk volt a sok turnézás miatt.

Habár új tagok még nem voltak, 2016-ban mégis kijött egy új album, az And Then There Were None…. Hogyhogy ez nem hazai, hanem amerikai zenészekkel készült?
Tatsu Mikami: Akkorra már kapcsolatban voltam pár amerikai zenésszel, többek közt Dave-el (David Szulkin) a Blood Farmers-ből. Amikor Japánban turnéztak az összes koncertjükön mi voltunk az előzenekar és a turné után is tartottuk a kapcsolatot. A Blood Farmers már a Church Of Misery kezdetei óta komoly hatással volt rám, Dave-et pedig különösen tiszteltem gitárjátéka és dalszerzői munkája miatt. És amikor elkezdtem írni a dalokat az új lemezhez, írtam neki és a segítségét kértem. Ekkorra már összeraktam egy demót az albumhoz, szóval elküldtem neki az összes dalt, ő pedig hat hónapon keresztük gyakorolta őket. A felvételekhez beszervezte egy dobos barátját, Eric-et (Eric Little), aki egyébként az Earthride-ban és az Internal Void-ban zenél. Szóval együtt gyakoroltak és végül Dave küldött egy levelet, hogy “megvagyunk!”. Ekkor elutaztam Maryland-be és csatlakoztam hozzájuk. Két hetet töltöttem ott, ebből egy hét a gyakorlás, egy hét pedig a tényleges lemezfelvétel volt, szóval nagyon sűrű volt a beosztásunk!

Az énekes pedig a Repulsion-ből érkezett…
Tatsu Mikami: Igen! A Repulsion szintén a kedvenc zenekaraim egyike, az énekesük pedig Scott (Scott Carlson),  aki egyébként korábban a Cathedral-ban is basszgitározott. A Church Of Misery a Rise Above Records-nál van, így amikor elkezdtem előkészíteni a projektet megkérdeztem Lee Dorrian-t (a lemezcég tulaja és a Cathedral énekese / vezetője), hogy mit gondolna arról, ha Scott énekelne a lemezen? Nagyon jónak tartotta az ötletet, így megkérdezte Scott-ot, aki pedig csatalkozott is a projekthez.

Ő is veletek dolgozott Maryland-ben?
Tatsu Mikami: Nem, ő külön vette fel az éneksávokat Kaliforniában.

Azóta viszont megtaláltad a megfelelő új tagokat a zenekarba. Tudnál mesélni róluk? Hogy akadtál rájuk és zenéltek már más zenekarban a Church Of Misery előtt?
Tatsu Mikami: Először az új énekest találtam meg Hiroyuki (Hiroyuki Takano) személyében, akinek már volt egy Sithter nevű csapata és felhívott, hogy szeretne beszállni a Church Of Misery-be. Nagyon jó arc és a színpadon is kiváló.

Ohh, Sithter!? Mármint a sludge metal zenekar…?
Tatsu Mikami: Igen! Ismered őket?

Igen, igen, a Chaotic Fiend lemezük nagy kedvencem, de nem tudtam, hogy az ő énekesük csatlakozott a zenekarhoz.
Tatsu Mikami: Pedig ő az! De abból a csapatból sem szállt ki, szóval jelenleg mindkettőben énekel. A többieket pedig úgy találtam, hogy amikor a régi tagok kiváltak sok barátomat megkérdeztem, hogy nem tudnak-e jó zenészeket ajánlani. Az egyikük ajánlott egy gitárost (Yasuto Muraki), szóval meghívtam a próbákra és kiderült, hogy tényleg nagyon jó. Így felkértem, hogy csatlakozzon a zenekarhoz, majd ezután ugyanaz a barátom ajánlott egy dobost (Junichi Yamamura) is. Miután kialakult az új felállás hat hónapot próbákkal töltöttünk, majd 2017 őszén nekivágtunk az első közös európai turnénak.

* Ebben a pillanatban elhaladt mellettünk az új énekes, Hiroyuki Takano, szóval Mikami megkérte, hogy pár kérdés erejéig ő is csatlakozon hozzánk.

Mikor kezdtél a Sithter-el zenélni?
Hiroyuki Takano: 2006-ban alapítottuk a zenekart és eddig két nagylemezünk jött ki (Evilfucker ‎- 2014, Chaotic Fiend ‎- 2016).

Miről szólnak a Sithter-ben írt dalszövegeid?
Hiroyuki Takano: A témáink régi, klasszikus horrorfilmek és sorozatgyilkosok körül forognak.
Tatsu Mikami: Ő is sorozatgyilkos fanatikus!

Akkor hatással volt rátok a Church Of Misery is?
Hiroyuki Takano: Abszolút, már vagy 15 éve a Church Of Misery a kedvenc zenekarom!

És hogyan csatlakoztál végül az együtteshez?
Hiroyuki Takano: Amikor kiváltak a korábbi tagok 2014-ben én szerettem volna lenni a következő Church Of Misery énekes és kihívásként tekintettem a feladatra.
Tatsu Mikami: Amikor először találkoztunk megkérdeztem, hogy miért akar csatlakozni? Mert ekkor ugyebár már a Sithter-ben is játszott és ismert arc volt a tokiói underground színtéren. A Sithter-ben gitározik és énekel is, de azt mondta, hogy ő igazából alapvetően énekes, szóval szeretné kipróbálni magát, mint a Church Of Misery énekese és frontembere.

És mik a tapasztalataid így, hogy mostanra már a hátad mögött van jópár nemzetközi fellépés is?
Hiroyuki Takano: Eddig minden nagyszerűen sült el, szóval nagyon elégedett vagyok.

Tervben van új Sithter anyag a közeljövőben?
Hiroyuki Takano: Igen, talán idén felvesszük az új lemezünket.

És milyen sludge együttesek vannak még Japánban, akikre érdemes odafigyelni?
Hiroyuki Takano: Hmmhmm… talán a Guevnna, ők kb. a Bongzilla japán megfelelői, valamint még ott van a  Floaters is.

Mikami, az utóbbi években volt egy elég komoly nemzetközi doom revival, figyelemmel kíséred az újabb zenekarokat?
Tatsu Mikami: Az igazat megvallva nem igazán hallgatok új együtteseket. Nagyon sokan vannak, de én ettől függetlenül folyton a régi doom csapatok zenéit hallgatom inkább.

Japánba is elért ez a doom és sludge revival hullám és alakultak új zenekarok? A Sithter-t és a Khola Cosmica-t ismerem, de másokat nem igazán.
Tatsu Mikami: A Khola Cosmicáékat Hiroyuki ismeri, de én nem. De egyébként nem, nagyon kevés doom zenekar van Japánban, és nincs is tényleges doom metal színtér. Mindeközben Európában, Amerikában és másfelé rengeteg kiváló csapat van és óriási a doom és stoner színtér, ezért turnézunk mi is inkább Japánon kívül. Már húsz éve működik a zenekar, a doom és stoner együttesek és a rajongók ismerik a Church Of Misery-t és nagyon boldog vagyok, hogy akárhova megyünk mindig sokan jönnek le a koncertjeinkre. Ezért is megyünk turnézni minden évben.

És még most is annyira szeretsz turnézni, mint a legelején?
Tatsu Mikami: Igen, 2005 óta folyamatosan turnézunk Europában és Amerikában és nagyon jó móka ennyi helyre utazni és koncertezni!

A dalszövegeidben mindig sorozatgyilkosokkal és szektákkal foglalkoztál, ezekből pedig Japánban is akadt jópár. Felmerült valaha, hogy valamelyikükről írj egy számot?
Tatsu Mikami: Japan azért nem volt annyi sorozatgyilkos, világszerte viszont rengeteg extrém és brutális eset volt, ami sokkal jobb alapanyag a szövegekhez. Már kiskoromban is nagyon érdekeltek a brutális és rettenetes dolgok, szóval sok sorozatgyilkosokról szóló könyvet olvastam és filmet néztem. Amikor pedig beindítottam a Church Of Misery-t úgy éreztem, hogy a sorozatgyilkos téma nagyon passzol a súlyos doom hangzáshoz. Így erről kezdtem szövegeket írni, annak ellenére, hogy éppen akkor volt a stoner rock korszak csúcsa. A legtöbb zenekarnak olyan szövegei voltak, hogy “szívj és tépj be!”, “utazás az univerzum középpontjába” meg hasonlók, de én ezeket nagyon unalmasnak tartottam, így kötöttem ki egy teljesen más témánál. De tervek egyébként vannak arra, hogy egy japán esettel is foglalkozok majd, szóval talán majd a következő lemezen!

A végére valami egészen más: egy korábbi interjúban azt mondtad, hogy szereted a pankrációt. Inkább az amerikai vagy a japán pankrációt preferálod és ki a kedvenced?
Tatsu Mikami: A japánt! Az amerikai nekem túlzottan a szórakoztatóiparról szól, a japán verzióban viszont nagyobb a küzdősportok szerepe. És Akira Maeda a kedvenc.

És mik a tervek a Church Of Misery-vel? Tervben van egy új lemez a mostani felállással?
Tatsu Mikami: A jelenlegi turné után jön még egy amerikai kitérő a nyáron, utána pedig Ausztrália és Új-Zéland októberben. Szóval talán jövőre, 2019-ben elkezdjük felvenni az új lemezt. Már írom hozzá a dalokat és remélem összejön egy 2019 végi megjelenés. A témák közt lesz Unabomber és a német Fritz Haarmann, de még írom a dalszövegeket.

Köszi a Cudi Purci Bookingnak az interjú leszervezéséért!
Fotógaléria a 2018-as budapesti koncertről.

Szólj hozzá

© 2002-2018 SoundOfJapan+ · RSS · Japán és ázsiai zene + szubkult · Facebook: SoundOfJapan FB